Alacsony növés
A fiam alacsony. Ez elsőként az óvodában lett szembetűnő. A védőnő a kötelező státuszvizsgálaton törpenövésűnek nevezte, ami igen szíven ütött, mert nem láttam ennyire tragikusnak a helyzetet. Végül endokrinológushoz vittem, hogy kiderüljön: valóban gond van-e a testmagasságával? Szerencsére, nincs.
Mostanában egyre gyakrabban keresik fel az endokrinológiát az alacsony növés problémájával – tudtam meg szakorvosunktól. Ennek azonban nem az az oka, hogy hirtelen több alacsonyabb növésű gyermek látott napvilágot, hanem a kötelező védőnői szűrés alkalmával a védőnők – akik szorgalmasan rajzolják a gyermek percentilis görbéjét – felhívják a szülő figyelmét, hogyha a gyerkőc alacsonyabb, mint a korosztálya. Ilyenkor többnyire endokrinológiai kivizsgálást javasolnak.
Az orvosunk szerint sokszor nem is mindig indokolt a védőnői aggodalom, de kétségtelenül érdemes utánanézni, kórosnak tekinthető-e a gyermek fejlődési görbéje. Ehhez pedig elengedhetetlen a szakember segítsége.
Ki számít alacsony növésűnek?
A védőnői, gyermekorvosi ellenőrzések során időről-időre sor kerül a gyermek testsúlyának és magasságának mérésére is. A kapott adatokat rögzítik a percentilis táblázatban, így összevethetővé válik, hogy egy adott korosztály milyen átlagmagassággal rendelkezik gyermeked magasságához képest. Ezt úgy kell elképzelni, mintha 100 gyermeket állítanánk tornasorba. Ha a gyermeked az utolsó három hely valamelyikén áll (szaknyelven: percentilise 3 alatti), akkor alacsony növésűnek számít, amit ki kell vizsgálni.
Mi lehet az oka az alacsony növésnek?
Számtalan oka lehet, hogy egy gyermek miért alacsony növésű. A fiam endokrinológusa alaposan és részletesen elmondta nekem, hogy mi minden okozhatja az alacsonyabb testmagasságot.
Az egyik kézenfekvő ok, hogy a családtagok is alacsonyabb testmagasságúak, és a gyermek örökli ezt a hajlamot.
Szintén gyakori, hogy egész egyszerűen csak lassabb a gyermek fejlődési üteme. A fiamnál ezt állapította meg az orvos.
Ilyenkor a szakorvos is leméri a gyerkőc magasságát, alaposan kikérdezi a szülőt a családtagok magasságáról, a családban előforduló betegségekről, és kiszámolja, mekkora lesz a gyermek várható magassága felnőttként. A lassabban növő gyermek esetében is folyamatos a növekedés, nincsenek megtorpanások a görbén, de jól megfigyelhető, hogy végig az alacsonyabb percentilis görbe mentén húzódik a fejlődési görbéje. Ezeknél a gyerekeknél külső körülmények (pl. táplálkozás) vagy szervi betegségek nem indokolják az alacsony növést, csontkoruk azonban többnyire elmarad korosztályukétól.
Erre a típusra (többnyire egyébként a fiúkra) mondják, hogy későn érő típus. Ezekben az esetekben valószínűleg a nemi érés is később következik be, ám ekkor robbanásszerű növekedést is tapasztalhatunk az addig lassan növő gyermeknél.
A családi háttér és családi környezet feltérképezésének azért van jelentősége, mert előfordulhat, hogy az alacsony növekedés hátterében a rossz szociális környezet, az ingerszegény családi háttér áll. Ezt nevezik pszichoszociális növekedési zavarnak.
Fontos utánajárni annak is, hogy a magzati életben milyen ártalmak (az anya betegsége, alkohol- vagy kábítószerfogyasztás, dohányzás) érhették a picit, amelyek később alacsony növést és súlyt is eredményeznek. Előfordulhat, hogy a lassabb növekedés mögött valamilyen gyermekkori betegség áll: ez lehet ideg- vagy gyomor- és bélrendszeri, illetve a szívet, tüdőt és vesét érintő betegség is.
Külön kiemelném a lisztérzékenységet, amelynek sokszor nincs jellegzetes tünete a gyermeknél, csak a növekedés elmaradása.
Az endokrinológustól azt is megtudtam, hogy bizonyos genetikai betegségekkel is számolhatunk, ha alacsonynövésű gyermekünk, ezt azonban egy tapasztalt szakember akár már a születést követően – a betegség jellegzetes jegyeinek felismerésével – szinte azonnal megerősítheti. Ide tartozik a Turner-szinróma, a Down-szindróma, a Noonan-szindróma vagy a Cushing-szindróma.
Itt kell megemlíteni, hogy az alacsony növekedés okai között a genetikai okok mellett hormonális okok is állhatnak. A növekedési hormon termelődésének helye az agyalapi mirigy, így ha ezt bármilyen trauma, fertőzés vagy akár daganatos betegség éri, az a növekedési hormon hiányát okozhatja. Ezek a klasszikus endokrin betegségek azonban az alacsony növés igen kis hányadát teszik ki.
A növekedési hormon hiánya esetén a gyermek arányos testalkatú lesz, de növekedése nem megfelelő ütemű. Csontfejlődési rendellenességek szintén befolyásolhatják a gyermek növekedésének ütemét.
Az alacsony növésű gyermek ellátása
A gyermek aktuális testsúlyának és magasságának megmérése az első lépés. A fizikális vizsgálatot kiegészíti a testarányok megállapítása, a tápláltság rögzítése valamint a mentális képességek felmérése. Fontos, hogy a szakorvos kizárja a rejtett betegségeket is.
Szükség lehet laboratóriumi vizsgálatokra is, melyekkel kiszűrhető például a vérszegénység, a vesefunkciós zavar vagy a növekedési hormon hiánya. A kezelés része lehet a csontkor megállapítása, mely röntgen vizsgálat segítségével történik. Ez egy egyszerű vizsgálat, amely azt deríti ki, hogy mennyire érett a gyerkőc csontozata.
Hormonkezelésre is sor kerülhet, ha a háttérben a növekedési hormon alacsony szintje áll. Fontos, hogy ez mindenképpen a serdülőkor befejezte előtt történjen meg.
Szakorvosunk elárulta, hogy a hormonkezelést megelőző kórházi kivizsgálásnak azonban nem tesznek ki indokolatlanul kisgyermeket 7-8 éves korig.
Fontos viszont az alacsony növésű gyermek szoros megfigyelése, és növekedési adatainak folyamatos rögzítése.
Kapcsolódó cikkeink a gyerek növekedése témában:
- A gyerek növekedése: testsúly és magasság
- Növekedési gondok gyermekkorban
- A gyerek növekedésének ritmusa
Kapcsolódó cikkek
