A táplálékallergiás gyerekek nem betegek, de néhány fontos szabályra figyelniük kell, hogy még véletlenül se érintkezzenek allergén étellel. Januárban egy mogyoróallergiás kisgyermek vesztette életét, egy elkerülhető helyzet következményeként. A 24.hu riportot készített olyan szülőkkel, akiknek gyermekei táplálékallergiában szenvednek.
Nem menni fog a hasa, ha eszik belőle, hanem meghal – mondta a lapnak Kiss Anikó, mi a különbség az ételintolerancia és a súlyos ételallergia között. Az édesanya 7 éves kisfia, Dénes, dió, mogyoró, mandula, pisztácia, brazildió, törökmogyoró, paradió, pekándió, kesudió és kókuszdió allergiás. Ha bármelyikből eszik, vagy csak érintkezik velük (például megpuszilja az anyukája, aki előtte a felsoroltak közül evett valamit), a légzés leállását eredményező anafilaxiás sokkot kaphat.
A 24.hu-nak nyilatkozó, ételallergiás kisgyereket nevelő szülők egy csoportja egybehangzóan állítja: ha a súlyos táplálékallergia nem kap komolyabb társadalmi figyelmet, ha az orvosok, védőnők, dietetikusok nem informálódnak jobban, illetve nem lesz pontosabb és államilag támogatott diagnosztika, akkor várhatóak még a januárihoz hasonló – amúgy elkerülhető – tragikus esetek.
- Kapcsolódó: Miért nincs minden iskolában életmentő injekció?
A szülők összefogva, munkacsoportban már évek óta azon dolgoznak, hogy bölcsődékben, óvodákban és iskolákban ne az érintett szülőknek kelljen harcolniuk a figyelemért, hanem központi eljárásrend legyen arra az esetre, ha egy gyerek rosszul lesz, és meg kell menteni az életét egy kéznél levő, az anafilaxiás sokkot visszafordító adrenalin injekcióval, az Epipennel. Naprakész információkkal felvértezve saját maguk próbálják edukálni a pedagógusokat, szülőket, a közétkeztetés szakácsait és a társadalmat arról, mit jelent, ha valaki súlyos ételallergiában szenved.
Intézményfüggő, hogy mennyire kezelik rugalmasan a helyzetet. Van, ahol be sem engedik a gyógyszernek számító, életmentő Epipent tartalmazó kistáskát, aminek mindig ételallergiás gyereknél kéne lennie, hogy vészhelyzet esetén kéznél legyen. Vannak azonban olyan intézmények, ahol a vezetők és a pedagógusok nyitottak, és akár meg is tanulják a háziorvostól az adrenalin-injekció használatát. Az Epipen használatának elsajátítása az egyik legfontosabb dolog, mert nincs idő felhívni az orvost, esetleg felkeresni a szülőt: itt olyan gyorsan súlyossá fajulhat az allergiás reakció, hogy öt perc alatt összeomolhat a keringés, visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el, és 15-20 perc múlva beállhat a halál.
Rabb Edit annak az AllerGéniusz Egyesületnek az alapító elnöke, amely egy komplett programot dolgozott ki. Azt szeretnék, hogy az iskolákban az összes pedagógus kapjon képzést az ételallergiáról és az Epipen használatáról. Arra is szükség lenne, hogy minden intézményben legyen legalább két adrenalin injekció.
A program élharcosa és az egyesület szóvivője egy 2 éves földimogyoró és diófélékre potenciálisan anafilaxiás allergiás kisfiú édesanyja, Janklovics Natasa. Arra hívja fel a figyelmet, hogy nemcsak étel okozhat allergiát, hanem például méhcsípés is.
További probléma, hogy óvodáskorban lenne érdemes a két leggyakoribb allergénre, a földimogyoróra és a kesudióra előszűrni, ám erre nincs állami támogatott vizsgálat. Ha egy szülő maga akarja feltérképezni, hogy gyereke milyen ételre allergiás, akár 100 ezer forintnál is nagyobb összeget kell áldoznia a vizsgálatokra.
Az édesanya szerint az egész probléma egyszerűen kezelhető, ha pozitív a hozzáállás. Egészséges gyerekekről van szó, nincs velük különösebb teendő, csak odafigyelés és akarat szükséges – mondja a lapnak Judit, hozzátéve, csak néhány alapvető dolgot kell betartani: kézmosás, nem visznek be az óvodába/iskolába allergén ételt, illetve legyen a közelben Epipen injekció.
Az AllerGéniusz Egyesület célja, hogy törvényi szabályozás rendelkezzen arról, hogy minden bölcsődében, óvodában és iskolában ismerjék az ételallergiát, tudjanak mit kezdeni az érintett gyerekekkel és legyen életet mentő injekció.
Forrás: 24.hu
Kapcsolódó cikkek
