Ha haza kell indulni a játszótérről, duzzog, sír vagy akár hisztizik a gyereked? Kiakad, ha össze kell pakolni, vagy vége a vendégeskedésnek? Ez természetes dolog, hiszen csak az lebeg a szeme előtt, hogy éppen jól érzi magát, és ebből a kellemes tevékenységből, társaságból, helyzetből kiszakítják őt. És bizony a kicsik még nem tudják kezelni az ilyenkor jelentkező negatív vagy nehéz érzéseiket – ennek az eredménye a hiszti meg a kiborulás.
Játékos meggyőzés
Valószínűleg tapasztaltad már, hogy amikor hisztizik, hiába igyekszel észérvekkel hatni rá, elmagyarázni, hogy miért kell hazamenni, miért fontos, hogy el legyen pakolva, és hasonlók, nem igazán hat. Pont ez a lényeg: a kisgyerek ilyenkor nem tud racionálisan gondolkodni – gondolj bele, egy nagy konfliktus közepette sokszor még te magad is nehezen, pedig te felnőtt vagy… Szóval nem célravezető, ha elkezded az észérveket sorakoztatni. Persze ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy hagyd rá, vagy hogy hagyd hisztizni, majd elmúlik. Sokkal jobb ötletük van a Big Life Journal szakértőinek: egy nagyon kedves, játékos trükköt javasolnak ahhoz, hogy a kicsi negativitását pozitívra hangold. Ők ezt „sajnos-szerencsére játéknak” nevezték el.
Mi az a sajnos-szerencsére játék?
Az adott konfliktushelyzetben a kicsi csak arra fókuszál, hogy mi a rossz, a negatív, a kellemetlen. Nem arról kell meggyőznöd őt, hogy ez nem is olyan rossz, vagy hogy nem kell kiakadni miatta. Hanem arról, hogy a helyzetnek lehet egy másik értelmezése is. Na de nem mindegy, ezt hogyan csinálod – hiszen ha elkezded arról győzködni, hogy márpedig milyen jó lesz otthon, az valószínűleg nem sokat segít majd. Ezt javasolják a szakértők:
- Egy „Sajnos…” kezdetű mondatban foglald össze, miért is nehéz az adott helyzet. (Például: Sajnos most el kell indulnunk haza, pedig tudom, hogy te maradni szeretnél még játszani.)
- Aztán jöjjön egy „Szerencsére…” vagy „Milyen jó…” kezdetű mondat, amiben viszont kiemelsz valami pozitívat, ami a helyzetből következik. (Például: Milyen jó, hogy a kedvenc vacsorád vár otthon.)
- Ne várj egyetlen helyzettől csodát, de még tíztől sem, ám ha kitartó vagy, a gyerek előbb-utóbb megtanulja felismerni a nehéz helyzetekben lévő lehetőségeket, és azt, hogy mindig van másik nézőpont, ami segíthet kijönni a gödörből.
- Akkor se aggódj, ha az adott helyzetben nem annyira sikerül átéreznie, milyen jó az a lehetőség, amit felvillantasz – idő kell, hogy megértse, miért jó a pozitívumot keresni a helyzetekben.
- És ha épp arra van szüksége, hogy egy kicsit többet beszéljetek a negatívumról, mert nagyon rosszul érinti, néha az is oké – sokat segít ilyenkor, ha csak meghallgatod, mit szeretne mondani neked, ha elmondhatja, ami bántja.
Nem csak a pozitivitás a lényeg
Mindkét rész egyformán fontos: az első mondatban elismered (validálod) az érzéseit, kapcsolódsz hozzá. Sőt, azzal, hogy megnevezed az érzést, körülírod a helyzetet, az érzelmei felismerését, kezelését is tanítod neki. A második mondattal pedig segítesz nézőpontot váltani, kiszélesíteni a látókörét, meglátni a helyzetben rejlő lehetőségeket, pozitívumokat. Megtanítod neki, hogy minden egyes helyzetnek lehet negatív és pozitív oldala, összetevője, és ha akarjuk, akkor meg tudjuk találni a jó dolgokat a nehéz helyzetekben is.
Sőt, azzal, hogy ezt a két dolgot együtt kezeled, arra „tréningezed” a gyereket, hogy automatikusan keresse a negatív helyzetekben is azt, aminek örülni lehet, ami segíthet kezelni a nehéz érzéseket.
Gyakorold a látásmódot
Egyszerűnek tűnhet, de ha te is hajlamos vagy beleragadni a nehezebb helyzetekbe, ha nem szoktad meg, hogy minden szituációban keresel valami jót, valami pozitívat, valamit, ami segít tovább lépni, akkor nem lesz olyan egyszerű ezt átadni a gyerekednek. Épp ezért arra biztatunk, hogy ne csak a kicsivel kapcsolatos helyzeteben, hanem a saját életedben is keresd a pozitívat, és gyakorold a „sajnos-szerencsére” játékot. Van, hogy ez az adott helyzetben nem jön azonnal vagy könnyen – az is segít, ha utólag gondolod át, milyen sajnos-szerencsére mondat segíthetett volna. Az is jó trükk, ha a jellegzetes nehéz helyzetekre (a gyerekekkel azért vannak ilyenek) már előre kitalálsz ilyen mondatokat – mutatunk is néhány példát. Használd őket úgy, hogy a saját életetekre alakítod őket, vagy találj ki teljesen újakat – a lényeg, hogy próbálgasd, nektek mi működik, és legyél türelmes. Nem a negativitást akarod megszüntetni, hanem a pozitivitást bevinni minden szituációba.
- Sajnos most indulnunk kell, pedig biztosan nagyon jó játszani a barátoddal. Szerencsére holnap ráérünk, áthívhatjuk őket játszani hozzánk.
- Sajnos most nem veheted fel a rózsaszín cipőt, bármennyire szeretnéd is, hiszen kint esik. De milyen jó, hogy a jövő hétre melegebb időt ígérnek, és akkor a csizma helyett elég lesz a cipő.
- Sajnos ma nem lesz tejbegríz a vacsora. Tudom, hogy nagyon szereted, biztosan szomorú vagy miatta. Szerencsére holnap az oviból hazafelé menet lesz időnk bemenni a boltba, és tudunk venni búzadarát – ha holnap is azt szeretnél, készítek neked.