Természetes, hogy a legjobbat szeretnéd választani a kicsinek. De minden nevelési programnál, különfoglalkozásnál fontosabb, hogy a gyerek jól érezze magát az új helyen, és ez elsősorban az óvónő személyétől függ. A legkönnyebben úgy bukkansz a remek óvó nénikre, ha elmentek a környező óvodák nyílt napjára, és belekóstoltok a hangulatba. Ezek időpontjáról az óvodák honlapjain tájékozódhatsz.
Az önkormányzati
Ha azt gondolod, hogy az állami ovik egyformák, csak az irányítószámuk különbözik, hát tévedsz! Van, ahol vegyes és életkoronként osztott csoportok közül lehet választani. Van, ahol különböző pedagógiai programmal dolgozó csoportok vannak (például Freinet, Montessori, Lépésről lépésre), máshol különös figyelmet fordítanak a környezetvédelemre, és van, ahol integrált oktatás folyik: a csoportokba egy vagy két sajátos nevelési igényű, mozgássérült, látássérült gyerek jár.
Ha tehát állami óvodák közül válogathatsz, érdemes ezeket is alaposan megismerni. Ami szinte biztos: a sűrűn lakott településeken az állami ovik csoportlétszáma 25 fő. Egy gyerekre egyelőre két-három négyzetmétert számolnak.
Okosgyerekképzők
Sajnos egyre több szülő gondolja azt, hogy a fejlesztést nem lehet elég korán kezdeni, és már pici korában erejét meghaladó teljesítményekre sarkallja a gyerekét. Longitudinális (a gyerekek sorsát hosszan követő) vizsgálatok igazolják, hogy “az életben való beválást” sem a korai képességfejlesztés, sem az iskolai érdemjegyek nem jósolják meg. Az egészséges gyerek fejlődik magától is, ha biztonságban érzi magát, és érdekes környezet veszi körül.
Fejleszteni azokat a gyerekeket kell, akik egészségi problémájuk vagy más ok miatt bizonyos képességeikben elmaradnak kortársaiktól. A “külön angol“, számítástechnika-, matematika-foglalkozás nem az óvodába való. A játékos tanulás nem árt, ha a játékon van a hangsúly, és nem a teljesítményen. A 3-5 éves gyerekek a legtöbbet a szabad játék során fejlődnek. Ha egy ovi különórákkal csalogat, kezeld a dolgot fenntartással!
A két legnépszerűbb alternatív
Az alternatív pedagógiai programot biztosító óvodák egyre népszerűbbek, hiszen bizonyítják, hogy átfogó, egységes szemlélettel és a gyerekek sajátos igényeit megismerve jó hangulatú közösségeket lehet létrehozni úgy, hogy közben a kicsik egyénisége is kiteljesedhet.
A fent említett Montessori a gyerekek önállóságában hisz. Speciális játékszereik úgy készítik fel a kicsiket az iskolára, hogy észre sem veszik. Adja magát, hogy elkezdenek mérni, viszonyítani, számolni, felismerik a betűket és bizonyos természeti törvényeket. Mégse tanórákat képzelj az oviba hanem sok önállóan játszó, kérdező, tapasztalatot szerző gyereket.
A Waldorf-óvodák mindig a szülők közösségének kezdeményezésére alakulnak. Az ovisokkal óvók foglalkoznak, akik lehetnek “bácsik” vagy “néni”. Bár a keresztény kultúra alakjait és ünnepeit tartják a tevékenységek középpontjában, nem egyházi és nem is vallásos óvodák. Nagy hangsúlyt kapnak a közös tevékenységek – mesélés, ételkészítés, beszélgetés –, de nem kötelező semmiben részt venni.
Itt is jellegzetesek a játékszerek, többnyire természetes anyagokból: gyapjúból, méhviaszból, fából készülnek. A klasszikus Waldorf-oviban az óvodakezdés alsó korhatára a négyéves kor, az ovi csak délelőtt fogad gyerekeket. Ám korunk igényeihez alkalmazkodva vannak már hároméves és „ottalvós” waldorfosok is.
További hasznos cikkeink:
Kapcsolódó cikkek
