Teremtsünk húsvéti hangulatot
A “vándorló ünnep” idején – legyen szó tojásfestésről vagy éppen locsolkodásról – a gyerekeket számos érdekes programba, előkészületbe vonhatjuk be, és mesélhetünk nekik az ünnep hagyományairól, az ünnephez kapcsolódó szokásokról.
A húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, amikor a vallásos emberek Jézus Krisztus feltámadását ünneplik. De számos olyan népszokás, hagyomány is él a húsvéthoz kapcsolódóan, amely a nem vallásos családokban is fontos szertartássá teszi az ünnepre készülődést, és magát az ünnepet is.
A vallási szokások előírása szerint a húsvéthoz kapcsolódó ünnepkör része az a 40 napos böjti időszak, amely az ünnepre történő felkészülést jelenti – mentálisan és fizikailag is. A húsvétot megelőző vasárnap, a virágvasárnap pedig Jézus jeruzsálemi bevonulásának ünnepe, ennek alkalmából körmenetet szoktak tartani. Egy héttel később, húsvét vasárnap pedig szentmiséket, istentiszteleteket tartanak országszerte.
A gyerekek számára azonban ez az időszak talán azért is várt és szeretett, mert egy hosszabb hétvégére – szerencsés években egyúttal szép időben – együtt van a család. Ráadásul több olyan szokás, hagyomány is van, amivel a kicsik szívesen foglalatoskodnak, ügyeskednek, amikben sikerélményük lehet. S persze alkalom adódik arra is, hogy meséljünk nekik – vallásosságtól függetlenül – arról, hogy mit is ünneplünk ilyenkor és az évente ismétlődő szokásoknak mi az eredete, mit miért csinálunk.
Húsvéti tojásfestés
Az egyik ilyen szokás például a tojásfestés. A tojás az újjászülés, a termékenység szimbólumaként lett része a húsvéti népszokásoknak. Vásárolhatunk festékeket is, de ma már egyre többen használnak természetes alapanyagokat a tojások színezéséhez, mintázásához.
Egy apró jó tanács a színes vizekhez: kb. fél liter vízbe tegyük az alapanyagokat, kevés ecettel és ebben főzzük ki a színt adó növényeket, majd ebbe helyezhetjük a színezendő tojásokat. Ha lila tojást szeretnék, akkor például lilahagyma héját kell főznünk, és az így kapott színes vízbe tehetjük bele a tojásokat. Sárga színhez kurkumát használjunk, a zöldhöz spenót vagy csalánlevél segíthet minket, a csipkebogyóval pedig rózsaszín tojásokat készíthetünk, de ha friss kávéba áztatjuk, akkor barna tojásokat is készíthetünk.
A bátrabbak próbálkozhatnak a tojás kifújásával is, és ne feledkezzünk meg arról, hogy viasszal vagy matricával számos, szebbnél szebb minta is kerülhet a tojásokra. De ha van otthon egy rossz harisnya, akkor az ebbe bújtatott tojás héjához így levelet tudunk rögzíteni és ez is szép mintát hagy a héján.
Keresés indul
Kitűnő gyerekprogram például a nyuszi fészkének az elkészítése, amibe a húsvéti ajándékaikat várják. S ha már az ajándékoknál tartunk: valószínűleg még az előbbinél is nagyobb sikert arat a “kincskereső játék”. Egy kisebb vagy nagyobb kertben, esetleg játszótéren rejtsük el a tojásokat. A felkutatásuk garantáltan jó móka kortól függetlenül. Különösen, ha több gyerek van, mert így még versenyezni is lehet. Természetesen a lakásban is lehet húsvéti kereső akciót tartani. Ráadásul otthon nyilván kényelmesebben el tudjuk rejteni (pl. éjszaka) a húsvéti nyuszikat, tojásokat, míg a gyerkőcök alszanak.
Húsvéti locsolkodás
Ennél is népszerűbb a húsvét hétfői locsolkodás. Vidéken a vödrös-szódás verzió sem ritka, de sok helyen ma már illatosabb vagy kevésbé illatos (sokszor kifejezetten erre az alkalomra) rendszeresített kölnivel járnak apák, fiúk, barátok házról-házra. A szokás alapja a vízhez kapcsolt, tisztító, termékenységet hozó erő.
A klasszikus forgatókönyv szerint a locsolásért cserébe – a fiúk a szerelmet, az életet jelképező – piros tojást adnak a lányok. Gyakran leültetik az érkezőket, kínálják, és az sem ritka, hogy a gyerekek némi aprópénzt kapnak a “szívességért” cserébe. Szokás mostanság adni csoki nyuszit, csoki tojást is.
A locsolkodás másik meghatározó eleme a locsolóvers, ami nemzedékről nemzedékre száll, s persze minden év kitermeli az aktuális újdonságokat is. A gyerekek könnyen megtanulják, és többnyire nagy sikert aratnak vele.
Na de hogy kerül a nyuszi a képbe?
A húsvét egyik szimbóluma – a tojás mellett – a nyúl. Arról, hogy miért éppen ez az állat, biztosat nem tudni. Egyes források szerint a 16-17. században vált a húsvéti ünnepkör részévé Németországban, így került el hozzánk is. Másutt arról írnak, hogy csak valamiféle tévedés miatt lett a húsvét egyik “szereplője” a nyuszi.
Az állat a termékenység szimbóluma, és azért kell neki fészket rakni, mert a húsvéthoz kötődően ábrázolt nyúlfajta nem üregben lakik, hanem fészket készít magának. Bár a kicsik általában nagyon szeretik az állatokat, ahelyett, hogy az ünnepre vásárolnánk nekik egyet, inkább menjünk el egy kisállat-simogatóba. (Húsvétkor több helyen is készülnek ilyennel.)
További cikkek a húsvétról:
- Nyúlon innen, határon túl: így ünnepelnek húsvétkor külföldön
- Last minute húsvéti tippek
- Kreatív ötletek húsvétra
Kapcsolódó cikkek
