Biztosan te is ismersz olyan gyerekeket, akik még egy barátságos ismerősnek sem mernek köszönni, esetleg elbújnak az anyukájuk mögé vagy lehorgasztják a fejüket. Talán éppen a te gyereked ilyen. Bár nincs ezzel semmi baj, sajnos sokan hajlamosak ezt a félénkséget gyávaságnak, túlzott óvatoskodásnak tartani, és ennek persze hangot is adnak. Ez azonban csak tovább frusztrálhatja az egyébként is visszahúzódó gyereket, és idővel teljesen összetörheti az önbizalmát.
Természetesen, a szociális helyzetekben jelentkező szorongás kóros is lehet, ám ez csak a gyerekek kis százalékára jellemző. Sokkal gyakoribb, hogy egyszerűen introvertált a kicsi, vagyis idő kell neki, hogy feloldódjon egy ismeretlen helyzetben, és jobban érzi magát a csendesebb, kevésbé stimuláló környezetben. Lássunk néhány egyszerű módszert, amellyel segíthetsz neki!
Változtass a szavaidon!
Nem is hinnénk, hogy a rosszul megválasztott szavainkkal mennyit árthatunk a gyermekünknek! Igyekezzünk úgy fogalmazni, hogy azzal ne minősítsük a gyereket, vagy ne sugalljuk azt, hogy a viselkedését rossznak, negatívnak tartjuk. Ahelyett, hogy azt mondanánk: “Sajnos, ő ilyen kis félős”, fogalmazzunk inkább úgy: “Most egy kicsit csöndesebb időszakát éli”. Ezzel azt érzékeltetjük, hogy elfogadjuk a gyermekünk érzelmeit, és megértjük azt is, hogy nem mindig csak ez a jellemző rá.
Kezdeményezz párbeszédet!
Beszélgess a gyermekeddel azokról a helyzetekről, amelyekben visszahúzódóbban, csendesebben viselkedett. Ne szegezd neki a kérdést, hogy miért nem volt elég nyitott és barátságos, inkább arra koncentrálj, miért érezhette maagát kényelmetlenül. Ez mindkettőtöknek segíthet megérteni a viselkedését, és közösen megoldást is találhattok a hasonló helyzetekre. Például, ha azért nem mer köszönni a szomszéd néninek, mert fél, hogy kineveti a beszédhibája miatt, egyezzetek meg abban, hogy legközelebb az integetés is elegendő.
Járjatok társaságba!
Nagyon sok visszahúzódó gyereknél meglepően egyszerű a megoldás: többet kell gyakorolni a társasági helyzeteket! Még a felnőttekre is igaz, hogy kellemetlenül érzik magukat egy hangos, ismeretlen helyen, ahol csomó új emberrel találkoznak, ám ők már “begyakorolták”, hogyan is kell viselkedni ilyenkor. Próbálj meg újabb és újabb alkalmakat teremteni arra, hogy a gyereked is gyakorolhassa ezeket a képességeket. Persze nem szabad azonnal elvinni egy zajos, zsúfolt játszóházba, és elvárni, hogy nagyszerűen érezze magát… Inkább keressetek egy-két olyan pajtást, akinek a közelében felszabadultabb, és menjetek együtt játszótérre, vagy hívjátok meg őket egy kis közös játékra. Idővel aztán egyre nagyobb társasággal és ismeretlen helyzetekkel is próbálkozhattok!
Tervezz előre!
Ha tudod, hogy olyan helyzetekbe kerülhet, ami szorongást okoz nála, gyakoroljatok előtte! Például babákkal, mackókkal eljátszhatjátok, mit kell mondani egy születésnapi zsúron, vagy akkor, ha megkérdezik tőle, szeret-e óvodába járni. Azt is javasolhatod neki, hogy mindig vigyen magával egy kedvenc játékot vagy könyvet, amiről beszélgethet – így az ismerős téma segíthet neki megnyílni. Lehetőleg ne utolsónak érjetek egy buliba, rendezvényre, ilyenkor ugyanis elkerülhetetlen, hogy hangos és zsúfolt helyre érkezzetek, ahol ráadásul hirtelen mindenki rátok fog figyelni. Ha korábban mentek, a gyerekednek is több ideje lesz alkalmazkodni az új helyzethez.
Dicsérd meg gyakran!
A gyerekeknek rendkívül fontos a pozitív visszajelzés. Ha elismered, értékeled az erőfeszítéseit, azzal megerősítheted az önbizalmát, és legközelebb már még bátrabban áll majd az új helyzetek elé.(Cikk forrása: parents.com)Ez is érdekelhet:
- Introvertált a gyerek, mit tegyek? Vekerdy válaszol
- Mit tegyek, ha nem köszön, vagy nem “úgy” köszön a gyerek?
- Kismackók és sajtkukacok – miért mások a gyerekek?
Kapcsolódó cikkek
