(Kép forrása: Getty Images)
Az érzelmi intelligencia tanult dolog, nem pedig olyasmi, ami természetes módon fejlődik, ahogy azt Mark Travers pszichológus is írja a Psychology Today oldalon megjelent cikkében. A szakember néhány kutatásokkal alátámasztott módszert ajánl az írásában, amivel a szülők segíthetik megalapozni a gyerekeik érzelmi jóllétét. Ezek között azt is, hogyan segíthetik nekik megtanulni felismerni az érzéseiket.
Az érzelmek azonosítása azért is fontos, mert erről a folyamatról – az úgynevezett „a hatás felcímkézéséről” – kimutatták, hogy segít csökkenteni az érzelmi szorongást és javítja az érzelmi szabályozást. Egy, az Emotion Review című folyóiratban publikált kutatás azt találta, hogy az érzelmek elnevezése bekapcsolja az agy szabályozási folyamatait, így könnyebben kezelhetőek a nagy erejű, túláradó érzések.
A szakember példaként említette, hogy képzeljük el, hogy a gyermeke sírva jön haza, miután vitatkozott egy barátjával. Lehet, hogy az ösztönösen azt mondanánk neki, hogy: „Ne idegeskedj, csak hagyd figyelmen kívül”, de ez eltávolíthatja az érzéseit. Ehelyett az érzéseket érdemes azonosítani és elnevezni, ahelyett, hogy elnyomnánk azokat.
Egy másik, 2022-ben a PLoS ONE-ban publikált tanulmány megállapította, hogy a hatás felcímkézése segíti az érzelmek szabályozását, függetlenül attól, hogy mikor történik: akár azonnal, akár csak valamennyi késleltetés után. A tanulmány szerint azonban az érzelmek intenzitása is számít, és az érzelmek felcímkézése a nagyobb intenzitású érzelmek esetében a leghatékonyabb, míg a kevésbé intenzív érzelmi pillanatokban néha felerősítheti a szorongást.
Ez azt jelenti, hogy nem kell siettetni a gyerekeket minden helyzetben azzal, hogy megnevezzék az érzelmeiket, helyette szülőként érdemes lehet megfigyelni a gyermeket, érvényesíteni az érzéseit, és irányt mutatni neki, amikor készen áll rá.
Mivel lehet segíteni a gyerekeknek jobban megértenie az érzelmeket?
Ezzel kapcsolatban néhány ötlet:
- Próbáljuk felcímkézni az érzéseket mindennapi helyzetekben, például amikor mesét olvasunk vagy filmet, rajzfilmet nézünk. Például: „Szerinted mit éreznek a karakterek?”.
- Ismerjük fel az érzéseit, és mondjuk is el nekik, például így: „Látom, hogy ideges vagy. Szeretnél róla beszélgetni?”.
- Ha nehezen tudja kifejezni az adott érzéseit, ajánljunk fel választási lehetőségeket, hogy segítsük neki jobban behatárolni, mint például: „Szomorúnak, csalódottnak vagy idegesnek érzed magad?”.
- Gyakoroljunk a pozitív, nyugodt érzelmek időszakában. Amikor ezekről beszélgetünk, az ne az érzelmileg felfokozott pillanatokban legyen, hanem a nyugodtabbakban.
- Mutassunk mintát, hogyan csinálja. Egy példa: „Csalódottnak érzem magam, mert a dolgok nem úgy alakultak, ahogy terveztem, de holnap újra megpróbálom.”, vagy „Nagyon izgatott vagyok ettől a hírtől! Bizakodó vagyok a dolgokkal kapcsolatban.”.
Kapcsolódó cikkek
