Várandós kismamaként szent borzalommal hallgattam a többgyermekes anyukák családi sztorijait, amik hol a baleseti sebészeten, hol a családi vöröskeresztes doboz mellett értek véget. Összeszorult a szívem a gondolatra, hogy nemsokára az én gyerekeimmel is történhetnek apró-cseprő, vagy esetleg komolyabb balesetek. Akkor, óriás pocakkal elhatároztam, hogy ennek az előfordulási esélyét próbálom a minimálisra csökkenteni.
Kisbaba – kis gond!
Az újszülött kisbabáknál a legtöbbet előforduló baleset a leesés. Bár a pár napos kisbaba nem tud még helyet változtatni, az esélyét sem szabad megadni, hogy lebillenjen, megcsússzon valahonnan, és leessen. A kórházból való hazaérkezés után hozzá kell szoknunk, hogy egy pillanatra se hagyjuk magára a babánkat. Hiába tűnik úgy, hogy fixen fekszik a pelenkázón, vagy egy jó széles franciaágy közepén, ne hagyjuk magára a gyermeket! Ha csengetnek, vagy szól a telefon, inkább emeljük fel, és vigyük magunkkal, vagy legrosszabb esetben tegyük a szőnyegre a gyereket, de fontos, hogy ne maradjon magára magas helyen.
Ugyanilyen odafigyelést igényel a bébihordó is! Hiába van belekötve a gyermek, ha nem rögzítjük stabilan, könnyen lebillenhet ágyról, asztalról, vagy a székről is. Tulajdonképpen összefoglalva elmondható, hogy a lurkónk ezen életszakaszában még 100 százalékban a mi felelősségünk gyermekünk testi épsége.
Indul a felfedezés!
Az igazi gondok akkor szoktak kezdődni, mikor a baba csúszó-mászó és tipegő korba ér. Ez az időszak rengeteg veszélyforrást rejt, hiszen a babánk még nem áll biztosan a lábán és keresi a kapaszkodópontokat. Ha valami nem áll fixen a helyén, előfordulhat, hogy magára rántja azt. Ebben a korban a kicsinek még abszolút nincs veszélyérzete, így boldogan nekiindul a meredek lépcsősornak, felmászik a billegő asztalra, vagy az ingatag polcrendszerre. Ezért fontos, hogy mindig legyen egy felnőtt a közelében, aki segít neki, illetve felügyeli a baba felfedezőútját.
A másik veszélyforrás az ilyen korú gyermekeknél az elöl hagyott apró tárgyak. A kicsi a legváratlanabb helyekről tud elővarázsolni egy leszakadt gombot, egy elgurult pénzérmét, vagy egy otthagyott ollót.
A megkaparintott tárgyak, még ha nem is élesek, rengeteg galibát okozhatnak. A kicsik előszeretettel veszik a szájukba, dugják az orrukba, esetleg a fülükbe. Otthon erre már felkészülhetünk, egy alapos nagytakarítás alkalmával száműzhetjük ezeket az apró dolgokat a baba keze ügyéből, de ha vendégségbe, ismeretlen helyre megyünk, egyik szemünk mindig legyen a gyermekünkön!
Gyerek a konyhában
A konyhában töltött közös pillanatok felejthetetlenek lehetnek: az első együtt készített süti, a közös készülődés egy családi ebédre, mind-mind szép emlék lehet. Ugyanakkor ne feledjük, hogy a konyha is rengeteg veszélyforrást rejt.
Mindig figyeljünk arra, hogy árammal működő konyhai gép ne kerülhessen a gyerek keze ügyébe. A lábasokat, amiben főzünk, mindig füllel befelé és a belső platnira tegyük! Ne tegyünk se a földre, se az asztal szélére forró ételt vagy italt tartalmazó tányért illetve poharat. Ne tartsuk az alsó konyhaszekrényben se tisztítószereket, se vegyszereket, se gyógyszereket. Ezek a dolgok mindenképp gyermekek által elzárt helyen legyenek!
Jobb félni, mint megijedni!
Természetesen nem az a megoldás, hogy vattába csomagoljuk a gyerkőcünket, de fontos észben tartanunk, hogy a balesetek többsége egy kis odafigyeléssel, tudatos oktatással, és később, óvodás korban a gyermek közlekedési kultúrájának fejlesztésével megelőzhető lehet.
A gyermekek életkori sajátosságaik – testi adottságuk, fejlődő személyiségük – miatt nem képesek előre gondolkodva a veszélyekre felkészülni, ezért sokszor kerülnek balesetveszélyes helyzetekbe. Ha a szülők és a felnőtt környezet körültekintőbb lenne és betartana bizonyos óvintézkedéseket, a legtöbb baleset nem történne meg.
Kapcsolódó cikkek
