Esik az eső és így nem mehettek a játszótérre, nincs több csokireszelék a fagyizóban, óvónőváltás történik az oviban – az élet tele van kis és nagy csalódásokkal.
“Amikor a gyermekek már korán megtanulják, hogy vannak eszközeik ahhoz, hogy megbirkózzanak egy kiábrándító, csalódást keltő helyzettel, akkor egész további gyermekkorukban, sőt, még felnőttként is erre fognak támaszkodni” – mondta Robert Brooks, PhD, a Raising Resilient Children társszerzője a parents.com-nak. “Ha mindenáron meg akarjuk őket védeni a csalódástól, akkor hátráltatjuk néhány, nagyon fontos készség kialakulását.”
Ez persze nem jelenti azt, hogy ne segíthetnénk őket. “Ha megtanítod arra, hogy kérhet segítséget, ha megtapasztalja a valós támogatást, akkor jól fog kommunikálni, optimista marad és mindez segíti őt a későbbiekben abban, hogy megbirkózzon az élet nehézségeivel” – mondja dr. Brooks. Íme néhány tipp, a csalódás kezelésének megtanításában.
Hogyan reagál a gyermeked a csalódásra?
Annak függvényében, hogy mi szokott lenni a reakciója, testre szabhatod a taktikát.
A reakció: pici problémát is traumaként él meg
Ha olyan a gyermeked, hogy már attól könnyekben tör ki, ha elfogyott az almalé, vagy a padlóra veti magát attól, hogy egy másik gyerek játszik a kedvenc Thomas vonatával, akkor az alapokkal kell kezdened.
Meg kell tanítanod neki, hogy mit lehet megváltoztatni és mit nem. Lehet, hogy nem érti, hogy nem minden helyzetet tud uralni és attól, hogy kiborul, még nem fognak úgy történni a dolgok, ahogy akarja. Mondd neki azt, hogy “Tudom, hogy most dühös vagy”, majd vitassátok meg a lehetséges megoldásokat a problémára.
Kínálj fel különféle tevékenységeket mindaddig, amíg megtalálja azt az egyet, amit igazán élvez. Ehhez a tevékenységhez fordulhat, ha számára nehéz helyzet alakul ki. Ez képes megváltoztatni a gondolati sémáját, ha legközelebb nehéz helyzet alakul ki.
Semmiképp ne büntesd meg, ha a csalódottságában helytelen a reakciója, különösen akkor ne, ha sírva fakad. Ha ez nehezen megy neked, akkor emlékeztesd magad olyan saját tapasztalataidra, amikor egy kiadós sírásra volt szükséged egy nehéz helyzetben.
A reakció: duzzogás
Valahol félúton van: nem borul ki nagyon, de még erősítésre van szüksége.
Adj neki választási lehetőséget, amikor váratlan esemény következik be. “Ha lehetőséget adunk nekik a döntéshozatalban, akkor azt a lehetőséget is megkapják, hogy átfordítsák a helyzetet a javukra.” Például mondhatod azt: “most nem mehetünk el a játékboltba, de melyik játékkal szeretnél játszani? Vagy: ma nem tudunk elmenni. Holnap reggel vagy inkább délután mennél?
Jó hatással van az is, ha megélheti, hogy segít másoknak. Csináljatok valamilyen önkéntes munkát együtt vagy hagyd, hogy segítsen a vacsora elkészítésében. Az önzetlen cselekedetek még ebben a kicsi korban is lehetőséget adnak a gyermekek számára a saját problémáik más perspektívába helyezésére, és pozitív változást hozhatnak. Ez egy fontos lépés az ellenállóképesség kialakulásában.
Ahelyett, hogy rohannál megoldani helyette a problémát, segíts neki abban, hogy magától is képes legyen megoldani a problémáit. Habár időbe telik, de megtanulja, hogy teheti jobbá a nehéz helyzeteket.
- Kapcsolódó: Az érzelmi intelligencia fejlesztése
Segíts neki toleránssá válni
A gyerekek lépésről lépésre megtanulják, hogy a kudarc vagy a csalódás nem feltétlenül valaki hibája. Bátorítsuk őt abban, hogy elfogadja a csalódást és meséljünk neki a saját korábbi tapasztalatainkról.
Nagyon fontos, hogy megélhessék az érzéseiket és az is, hogy legyen több olyan személy is az életükben, akikkel megoszthatják a bajaikat és akikhez fordulhatnak.
Mit ne mondj, ha csalódott a gyerek
Amikor a gyereked sír, toporzékol, akkor könnyű rosszul reagálni rá. Richard Lerner, PhD, elmondja, melyek az igazán mérgező mondatok.
Ne mondd: “Úgy viselkedsz, mint egy kisbaba.”
Mondd inkább ezt: “Érthető, hogy csalódott vagy. Én is ideges is lennék ebben a helyzetben.” Normális dolog idegesnek, dühösnek lenni. Ezt jó, ha tudatod vele is.
Ne mondd: “Ehelyett csináljuk ezt.”
Jobb, ha inkább így fogalmazol: “Van ötleted arra, mit tehetnénk helyette?” Ez segít neki annak megélésében, hogy egyedül képes jobbá tenni egy pocsék helyzetet.
Ne mondd: “Ez nem nagy ügy.”
Ne söpörd le az asztalról a problémáját, hanem vedd komolyan! Ellenkező esetben azt jelzed felé, hogy lényegtelen, ami vele történik. Mondd inkább azt, hogy: “Tudom, hogy ez neked nehéz” vagy “Igen, értem. Én soha nem ment keresztül ilyesmin az iskolában, de ez tényleg elég nehéz helyzetnek tűnik.”
Kapcsolódó cikkek
