Magyarországon azoknak a gyermekeknek kötelező az iskolát megkezdeni, akik az adott év augusztus 31-ig betöltik hatodik életévüket. Sok szülő tanácstalan, mert háromnegyed évvel korábban nehéz eldönteni, hogy iskolaérett lesz-e a gyerekünk. A szakemberek (óvodapedagógusok, gyógypedagógusok, pszichológusok) az iskolaérettséget mindig több fejlődési szempont alapján mérik fel.
Az iskolaérettség összetett fogalom, a gyermek egész személyiségének fejlettségét foglalja magába. Négy fő pillére van, a fizikai, pszichés, szociális és értelmi képességek fejlődése. Ezek a területek egymással szinkronban fejlődnek, ha az egyik lemarad, az hatással lesz a többire is.
Fizikai alkalmasság
Hatéves kor környékén növekedési ugrást tapasztalunk a gyerekeknél: megváltoznak arányaik, hirtelen megnyúlnak, étvágyuk megnő. Az iskolába lépéshez ez szükséges is, hiszen a gyermeknek fizikailag is bírnia kell a koránkelést, a táskacipelést, a figyelmezett egy helyben ülést. Az iskolaérett gyermek magassága körülbelül 120-130 cm, súlya pedig 18-22 kg. Egyéni eltérések, genetikai sajátosságok nyilván itt is lehetnek.A fizikai alkalmasság a külső változásokon túl a gyermek mozgásában, mozgásának harmóniájában mérhető, pl.: futáskor összhangban van a keze és a lába, nem össze-vissza kalimpál. Testtartása egyenes, nem esik össze – ez az egyensúly megtartásában segíti. Az esetek többségében nem esik el, képes koordináltan mászni, ugrálni, labdát rúgni, dobni. Izomereje van. Ha a gyermek mozgása pontatlan, hibás, koordinálatlan, az idegrendszeri éretlenségre utal, ami az olvasás-írás tanulásánál nehézséget okozhat.Finommozgásoknál elsősorban a rajzkészséget nézik a szakemberek. Nem kell megijedni attól, ha egy gyermek nem szeret rajzolni. Ha szeretnénk fejleszteni ebbe az irányba a gyermeket, akkor ne a rajzolást erőltessük, hanem inkább gyurmázzunk, süssünk, vonjuk be a hajtogatásba, kézműveskedjünk együtt, mert így fejlődik a kézügyessége, ami majd meghozza a magabiztosságát a rajzoláshoz is.A jobb-bal dominancia egyértelműen felismerhető. A lateralitás vagy oldaliság optimálisan azt jelenti, hogy a páros testrészek ugyanazon az oldalon dominánsak (pl. jobb kéz-jobb láb- jobb szem- jobb fül).A keresztcsatornák jó működése azt jelenti, hogy egymástól függetlenül képes mozgatni a végtagjait: vállövek, csukló, ujjak, melyek mozgékonyak is. A függetlenedés hiánya esetén a gyermek nem csak a kezével ír, hanem sokszor a lába, nyelve, egész teste követi az írásmozgást. Ezek az akaratlan mozgások pedig nagyon elfárasztják. (A háttérben gyakran a csecsemőkori reflexek fennmaradása áll.)Testhatárait ismeri, saját mozgását tudja irányítani: pl: nem tapos végig a szobában a játékokon, hanem kikerüli vagy felszedi őket.
- Kapcsolódó: Lemaradhat, aki túl korán kezdi a sulit
Pszichés és a szociális iskolaérettség
Leginkább abban mérhető, hogy a gyermek érdeklődik az iskola iránt. Láthatóan kinőtte az óvodát, unatkozik. Beszél az iskoláról, szerepjátékában is megjelenik témaként. Az iskolaérett gyermek más típusú kihívásokra vágyik, mint egy óvodás: mivel az agy mérete is változik ebben az életkorban, éhezik az információt, a tanulást, tudásszomjuk szinte napról napra növekszik. Rengeteget kérdeznek, a legkülönfélébb témák iránt érdeklődnek (pl. csillagászat, történelem, számok stb). Imádnak versengeni, összemérni tudásokat, emlékezetüket, ügyességüket. Sokszor próbára teszik a felnőtteket, mert nem elégednek meg az egyszerűbb válaszokkal, új és új szemszögből közelítik meg az adott témát. Összefüggéseket fogalmaznak meg, önállóan is kutakodnak egy-egy téma iránt. Nagyon fontos, hogy a szülők ilyenkor vegyék fel a fonalat, járjanak egy lépéssel a gyermek előtt, szolgálják ki tudásszomjukat, ne hagyják egyedül a gyermeket, mert akkor lelkesedését veszítheti és a televízió, youtube előtt fog kikötni.Manapság az önállóság, a szülők elengedése nagyon nehéz a gyerekeknek. A járványhelyzetben a gyerekek kevesebb spontán szeparációs helyzetet éltek át. Ez egyrészt jó volt, hiszen a család együtt lehetett, ugyanakkor sok esetben a közösségbe való visszatéréskor szorongani kezdtek a gyerekek. A természetes szeparációs helyzetek (pl: óvodában el kell válnom reggel anyutól/nagymama vigyáz rám hétvégén/apa nincs még otthon mikor hazaérek) nagyon fontosak; mert a gyermek megtanulja kibírni azt az átmeneti frusztrációt, hogy a szülő hiányzik, ugyanakkor újra és újra megtapasztalja a találkozás örömét. Fejlődik érzelemszabályozása, kitartása, önállósága. Paradoxonnak hangzik, de a szülővel való kötődési viszonyt is erősíti az, ha a gyermek képes elengedni a szülőt. (Bízik abban, hogy a szülő vissza fog hozzá térni.)Természetes, hogy egy új helyzetben – mint az iskolába lépés, a gyermek ragaszkodik a szülőhöz, nehezen engedi el a kezét. De ez a kezdeti szorongás az esetek többségében spontán, hamar oldódik, mert a gyermek természetes kíváncsisága felülkerekedik a szorongáson. Plusz emellett büszkék is magukra, hogy már iskolások, ez az érzés is hajtóerő az újdonság megismerése felé.
Kognitív érettség
Az ún. általános ismeretekben egy iskolaérett gyermek már magabiztos (saját teljes nevét, életkorát, szülei nevét, lakhelyét, szülei foglalkozását).Időben-térben tud tájékozódni: ez nem az óra ismeretét jelenti, hanem a napok, napszakok, évszakok tudását. Térirányok a mozgással vannak összefüggésben: jobb-bal, elöl-hátul stb. Fontos, hogy térben, és síkban is értse a gyermek ezeket a fogalmakat (írás/olvasás/számolás tanulásánál alapvető.) Ide tartozik a szem-kéz koordináció összehangolt működése – ez a finommozgások érettségével van összefüggésben. Pl.: sorminták folytatása, másolás, színezés minta alapján. Itt ugye fontos, hogy a megfigyelőképesség is fejlődik, képes másolni, utánozni, egyeztetni a látott forma/minta sajátosságait, azonosságokat, különbözőségeket.Alak-, szín-, forma- és nagyságállandóság kialakult: felismeri, megnevezi a színeket, formákat és képes azokat egyeztetni is. (Fejletlensége esetén a gyermek nem tudja megkülönböztetni a kis és nagybetűket, nem tud nyomtatott szövegről írottra másolni, és betűfelismerési nehézségei lehetnek.)Gondolkodási folyamatok érettsége megfigyelhető abban, hogy képes az ok-okozati összefüggések felismerésére, következtetések levonására, egyszerűbb problémákat, erkölcsi helyzeteket meg tudja oldani, pl. elvesztettem a barátom játékát, mit tegyek/testvérem kicsi, még nem ért valamit, hogyan magyarázzam el neki/miért fontos, hogy ha valamit rosszul csináltam, bocsánatot kérek. (Nem a megoldás helyessége a lényeg, hanem az, hogy a gyermeket foglalkoztatják ezek a helyzetek).Vizuális (képi) és auditív (hallás utáni) emlékezete fejlett, képes a látott vagy hallott információkat pontosan felidézni.Figyelem-koncentráció: figyelme jól rögzíthető, tartós. (A nehezen rögzíthető, könnyen elterelhető figyelem nehezíti vagy lehetetlenné teszi az ismeretszerzést. )Számolási készség: képes egyesével növekvő sorrendben számlálni. A több-kevesebb-ugyanannyi fogalma kialakult. Eszköz segítségével képes egyszerű műveletek (pl.: pótlás, bontás) végzésére.Beszédkészség, beszédfejlettség: beszéde tiszta, érthető. Szókincse, kifejezőkészsége életkorának megfelelő. Egy adott képről vagy témáról képes önállóan néhány összefüggő mondatot mondani.Természetesen ezek a képességek nem egyszerre alakulnak ki, és változatos az is, hogy kinek mi az erőssége, gyengesége. Nem gond, ha a főbb területekben egy-egy részképesség még hiányos, vagy bizonytalan. Az is teljesen rendben van, ha a szülő bizonytalan az iskolaérettséggel kapcsolatos döntésben, hiszen laikusként nem tudhatja, mi az, amire figyelni kell. Érdemes azonban a gyermek fejlődését értő, érzékeny figyelemmel kísérni, sokat mozogni, mesélni, kisebb “megbízatásokat” játékos feladatokat adni a gyermeknek, s ha szükséges, szakember tanácsát kérni.
Kapcsolódó cikkek
