A Melbourne-i Egyetem kutatása nem éppen mai (2014-es), az eredményei azonban mindenképp említésre méltóak.
A kutatók azt ugyan eddig is tudták, hogy a társas érintkezés nélkülözhetetlen az agy egészségének megőrzéséhez, azonban egészen eddig a kutatásig senki sem tudta számszerűsíteni, hogy a nagymamaság, mint olyan, mennyire játszik fontos szerepet ebben.
A melbourne-i kutatás szerint azok a késői változókorban járó nagymamák, akik egy teljes napig vigyáztak az unokáikra, a kognitív teszteken sokkal jobb eredményeket értek el, mint azok a nagyik, akik ezt nem tették.
Itt az idő felhívni az anyóst, igaz?
Várjunk csak egy kicsit! Van azért egy kis csavar a dologban. Ugyanis a kutatásból az is kiderült, hogy azok az idős hölgyek, akik 5 napot vagy ennél többet felügyeltek a gyerekekre, rosszabbul teljesítettek ugyanazon a teszten, mint azok a nagymamák, akik egyáltalán nem unokáztak.
Tehát összegezve: néhány napra így is jó indokotok van megbízni a nagyit egy kis pesztrálással!
(VIA)
Kapcsolódó cikkeink nagymama témában: