Koleszterinkérdés gyerekkorban

A koleszterin a szervezet valamennyi sejtjének lényeges építőanyaga, a sejtmembránok alkotórésze. Nélkülözhetetlen az embrió zavartalan fejlődéséhez. Állatkísérletekben a koleszterinszintézis gátlása fejlődési rendellenesség kialakulásához vezethet.

A szervezetben lévő koleszterin túlnyomó része a májban képződik, a többi a táplálékból származik.A koleszterin a vérben különböző formában szállítódik és bizonyos koleszterintípusok magas szintje, pl. emelkedett LDL-koleszterin, vagy alacsony szintje, pl. csökkent HDL-koleszterin-koncentráció fokozott veszélyt jelent az érelmeszesedés kialakulására. Számos egyéb tényező mellett az étkezés is döntően befolyásolja, hogy melyik koleszterintípusból mennyi termelődik és kering a szervezetben.

Van-e jelentősége annak, ha gyermekkorban emelkedett a szérumkoleszterin-szint?

A gyermekkori szérumkoleszterin-szint felnőttkori fennmaradásáról az elmúlt 20 évben számos szerző beszámolt. Úgy találták, hogy annak a gyermeknek, akinél egy (vagy több) kockázati tényező kimutatható pl.: elhízás, magas vérnyomás, vagy emelkedett szérumkoleszterin, annak hatszor nagyobb az esélye arra, hogy felnőtt korában is veszélyeztetettebb legyen.

Az érelmeszesedés gyermekkorban kezdődik

1986-96 között öt kontinens 18 országának részvételével 1339 5-34 éves, elsősorban baleset következtében elhalt gyermek és fiatal felnőtt vizsgálata történt. Megállapították, hogy az érelmeszesedés kezdetének első fázisa az erek falában kialakuló zsíros csíkok (fatty streaks) jelenléte 5 éves korra már mindig kimutatható, függetlenül az országtól, a klímától, a táplálkozástól és az életmódtól.

Tehát az érelmeszesedés már gyermekkorban megindul. 15-24 éves kor között a zsíros csíkok gyorsan szaporodnak. A fibratikus elváltozások száma és kiterjedése a 20-as évek végéig lassan, a 3. iksz után gyorsan emelkedik. A súlyos érelváltozás 30 éves kor alatt ritkán fordul elő, a 4. évtizedtől viszont megszaporodik.

Több ezer balesetben elhalt személy vizsgálata és az életük során fennálló kockázati tényezők értékelése kapcsán megállapítható volt, hogy a kockázati tényezők számának a növekedése megnöveli a tünetmentes koszorúér- és aorta-elmeszesedés súlyosságát fiatal korban.

Több kockázati tényező együttes jelenléte veszélyesebb, mint egyetlen mégoly specifikus tényezőé, mint pl. a magas szérumkoleszterin-szinté. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a táplálkozásfüggő betegségek nem egyetlen faktorhoz kapcsolódnak, a megelőzés akkor lehet igazán eredményes, ha az étrendi változtatás mellett, az egyéb kockázati tényezők kiküszöbölésére is törekszünk, pl. dohányzás mellőzése, fizikai aktivitás fokozása, elhízás megelőzése, stb.

A gyermekek szérumkoleszterin-szintje a korral változik, tinédzser korra éri el a felnőttekre jellemző értékeket, s emellett egyéb kockázati tényezők megszaporodása is észlelhető ebben a korban, mint pl. alkoholfogyasztás, dohányzás, fogamzásgátlók használata. Ezért sokan úgy vélik, hogy a 16-18 évesek vizsgálata adhatja a legtöbb információt.

A szegénység kockázatnövelő tényező

Több mint 20 éve kimutatták, hogy azoknak az iskolás gyermekeknek, akik zsírdúsan étkeztek, magasabb volt a szérumkoleszterin-szintjük (Bogalusa Heart Study). Finn gyermekek vizsgálata kapcsán bizonyították, hogy szociális, gazdasági különbségekből adódóan a szív és érrendszeri kockázati tényezők már a gyermekkorban gyakoribbak az alacsony életszínvonalon élők között.

Az alacsonyabb szociális-gazdasági helyzetű gyermekek (saját vizsgálataink szerint is) veszélyeztetettebbek, mert étrendjükben energiaszükségletük nagyobb százalékát fedezik zsírral, nagyobb az állati eredetű ún. telített zsírbevitel, a koleszterin-bevitel, többen dohányoznak és kevesebben sportolnak, stb.

Az étrend zsír- és koleszterintartalmának csökkentésével kisebb lesz a kockázatAz Amerikai Kardiológiai Társaság már 1957-től az étrend zsír- és koleszterintartalmának csökkentését javasolta valamennyi felnőtt, 1983-tól pedig valamennyi 2 évesnél idősebb gyermek számára. Az állati eredetű, telített zsírsavak koleszterinszint-emelő hatása nagyobb, mint magáé az étrendi koleszteriné.

A táplálkozástudományi szakemberek 2 éves kor előtt soha nem javasolják a zsírbevitel megszorítását, de 5 éves kor után már mindenképpen szükségesnek tartják.

A zsiradékfogyasztás egy része