A gyermekjogi egyezményt 23 évvel ezelőtt fogadta el az ENSZ. Elismertségét és fontosságát az is mutatja, hogy ma ez a világ legtöbb országa által aláírt nemzetközi dokumentum (az Egyesült Államokon és Szomálián kívül minden ország aláírta). Magyarországon 1991-ben hirdették ki, így több mint 20 éve alapvetően ez a dokumentum kell, hogy meghatározza a gyermekek helyzetét.
Eltelt 21 év, mégis az Eurobarometer felmérése szerint három magyar gyermekből kettő nem tudja, hogy milyen jogai vannak. A gyermekek 80%-a nem kért még segítséget senkitől azért, mert a jogait megsértették – ennek pedig nem az az oka, hogy nem történnek gyermekjogi jogsértések, hanem mert nem tudják hogy kihez fordulhatnak, hogyan kérhetnek támogatást.
A gyermekjogok nem elvont előírások és szabályok. Tökéletesen össze tudjuk gyűjteni a gyermekjogi egyezmény rendelkezéseit, ha leülünk az asztalhoz egy darab papírral, és végiggondoljuk, hogy mire van szüksége egy gyermeknek, hogy miért jó gyermeknek lenni és mi az, amitől egy gyermeket mindenképpen meg kell védeni. A gyermekjogi egyezmény ugyanis a gyermekek szükségleteinek gyűjteménye: a gyermekeknek joguk van az élethez, méltóságuk tiszteletben tartásához, a családban való nevelkedéshez, a védelemhez a bántalmazástól, kizsákmányolástól és erőszaktól, a kényszermunkától, a szexuális kizsákmányolástól. A gyerekeknek szükségük van (és ezért joguk van) az oktatáshoz, a szabadidőhöz, a játékhoz és a sporthoz, a tehetségük kibontakoztatásához. Ahhoz, hogy ha a szülei elváltak, mindkét szülőjével kapcsolatot tarthasson, vagy hogy az állam gondoskodjon róla, és védje meg, ha szülei, saját családja erre nem képes. A gyermekjogi egyezmény ezeknek a jogoknak a gyűjteménye!
Az UNICEF Gyerek, de joggal! kampánya pedig azt célozza, hogy minél több gyermek és felnőtt ismerje meg ezeket a jogokat, mert csak az a gyermek tudja tiszteletben tartani mások jogait, aki a sajátját is ismeri.
Bővebb információért a gyerekek jogairól:, katt!
Kapcsolódó cikkek
