A kijárási korlátozás, a bezártság, a távmunka új élethelyzetet, ezzel együtt stresszhelyzetet teremtett a családokban. Ez nyilván nemcsak a szülőkre rótt komoly lelki terhet, hanem a gyerekekre is, hisz a szülők lelki állapotát a gyerekek érzékelik a radarjaikkal, és át is ragad rájuk.
Hogy melyik gyermek hogy élte meg a karantént, alapvetően a szülők lelki ellenálló képességétől függött – nyilatkozta Földi Rita klinikai szakpszichológus az M1 híradójának. Habár a lelki ellenálló képessége mindkét nemnek ugyanolyan, a lányok mégis rosszabbul élték meg a bezártságot – mondta a szakértő.
Fontos tehát, hogy szót ejtsünk a lelki egészséggel kapcsolatban keletkező károkról is, amelyek más-más méretben jelentkeztek a különböző családoknál. A 24 órás összezártság egészen új kihívást jelentett a családtagok számára. Sok-sok feszült helyzetet generált, mindenki másképp reagált rá: a “túlélő” beállítottságtól elkezdve – ami borítékolta a ingerlékenységet – egészen a pozitív, helyzetre tevékenyen reagálni képes hozzáállásig. Az utóbbi attitűddel működő családok képesek voltak arra, hogy megtalálják a helyzetben a jó dolgokat, és a jó érzelmi élményeket az eddigi kültéri színtérről áttereljék a négy fal közé.
A második hullám talán kevésbé lesz intenzív hatású, hisz nem ér annyira váratlanul majd minket, mint a márciusi események. Ennek ellenére érdemes átgondolni azokat a tapasztalatokat, amelyeket tavasszal szereztünk, és hasznosítani, adott esetben módosítani, finomhangolni a családi életet, stratégiát.
Kapcsolódó cikkek
