„Mi volt ma az iskolában?” – „Semmi”. „Milyen napod volt?” – „Jó”. Sok szülő tapasztalta már azt, hogy valóban szeretné megtudni, hogy hogyan telt a gyereke napja, de csak hasonló rövid válaszokat kap. Valójában, ha minket kérdeznek arról, hogy „Mi történt ma a munkahelyen?”, nagy eséllyel válaszolnánk azt, hogy „Semmi különös”.
Nem mindenki kezd el egyszerűen mesélni a napjáról, a gyerekek sem, ezért érdemes inkább más megközelítéssel próbálkozni, más beszélgetésindító kérdésekkel segíteni.

Mit kérdezz ahelyett, hogy mi volt ma a suliban? (Forrás: Getty Images)
A gyerekek nem mindig dolgozzák fel a napjukat ugyanolyan lineárisan, mint a felnőttek. A sok inger, a társas interakció, a szabályok és feladatok után sok gyerek egyszerűen kimerült lesz, és érzhetik akár úgy is, hogy hirtelen több részletet elmesélni inkább fárasztó lenne, nem pedig megkönnyebbülés.
Ahogy Rhonda Tkachuk, szülői coach és korábbi napközivezető elmondta a MissPoppins Podcast-ben, a gyerekeknek gyakran kontextusra van szükségük, mielőtt megnyílhatnának. Az olyan általánosabb kérdésekre, mint például, hogy „Milyen volt a napod?”, talán nem is tudják, hogy hirtelen, hol kezdjék a mesélést, vagy éppen a lehető legegyszerűbb választ adják.
Ilyenkor nehezítheti a kommunikációt, ha túl általános kérdést teszünk fel. A fiatalabb gyerekek tapasztalatokban gondolkodnak, és konkrét kérdések nélkül nehezebb lehet felidézniük a napjukat. Az egész napos viselkedés- és érzelemszabályozás kimerítő lehet, ami után lehet, hogy időre van szüksége a gyereknek, kikapcsolódásra, mielőtt beszélne – ezért nem érdemes rögtön iskola után kérdezni. Vagy éppen annyi élmény érte, hogy hirtelen nem is tud egyet kiemelni, ezért inkább azt feleli, hogy nem volt semmi.
Akár az is előfordulhat, hogy az adott napon nem volt szerinte olyan jelentőségteljes tevékenységben, játékban része, amiről egyébként jobban tudna mesélni, ami szerinte izgalmas lenne arra, hogy megossza. Amikor a gyerekek nyitott végű játékban és számukra jelentőségteljesebb interakciókban vesznek részt, sokkal valószínűbb, hogy később beszélnek róluk.
Mivel tudod megkönnyíteni, hogy meséljen neked?
Egyrészt érdemes megtalálni azt az időszakot, amikor szívesebben beszél a napjáról: van, akinek ez könnyebben megy egyszerre az iskola után, van, akinek egy kis pihenő- vagy játékidő után, vagy lehet, hogy éppen vacsora közben mesél szívesen.
A különféle beszélgetésindító kérdésekkel is érdemes próbálkozni, az általánosabb mi volt ma az iskolában helyett. A következők is ilyenek:
„Mi volt a nap legjobb része?”
Ez a kérdés nem a megszokott rutinra fókuszál, és arra ösztönzi a gyerekedet, hogy ossza meg a napja legjobb pillanatait. Hasznos lehet, ha a gyerek hajlamos a negatív dolgokra koncentrálni, így ezzel a kérdéssel segíthetsz neki meglátni a jó dolgokat a napjából.
„Volt ma olyan, ami meglepett?”
A meglepetések akár egy váratlan kísérlet bemutatásától kezdve a kémia órán, egy izgalmas játékon át a tesi órán, egy különösen jól sikerült feladatig bármilyen dolgok lehetnek a gyerek számára. Ezzel a kérdéssel arra ösztönözheted, hogy átgondolja a nap eseményeit, és meséljen olyan szórakoztató részletekről, amiket egyébként lehet, hogy elfelejtene megemlíteni.
„Kire voltál ma büszke?”
Ez a kérdés fejlesztheti a szociális készségeket is, miközben átgondolja, hogy kire volt büszke, ki másnak örült ma, akivel történt valami jó dolog. Például egy barátjára, aki jó jegyet kapott, vagy egy osztálytársára, aki részt vett a közös játékban a szünetben, pedig ritkán szokott. Másoknak szurkolni jó dolog, ez a kérdés ezt is segít látni.
„Mikor voltál ma saját magadra büszke?”
Amellett, hogy jó dolog mások sikereinek örülni, másokra büszkének lenni, az is fontos, hogy a saját örömeinket, eredményeinket megünnepeljük. Akkor is, ha valami csak apróságnak tűnik a gyerek szemében, ha felidéz egy bátor vagy kedves dolgot, az növelheti az önbizalmát és erősítheti ezt a pozitív viselkedést.
„Mi az az egy dolog, ami a mai napot még jobbá tetette volna?”
Ez arra ösztönzi a gyermekedet, hogy kifejezze az esetleges frusztrációkat vagy kihívásokat, betekintést nyújtva olyan területekre, ahol esetleg támogatásra lehet szüksége. Segíthet neki a problémamegoldó készségeinek fejlődésében és felismernie, mit érdemes később másképpen csinálnia.
„Mi volt a legérdekesebb dolog, amit ma tanultál?”
Az ehhez hasonló nyitott kérdések ösztönzik a kíváncsiságát a tanulmányai iránt, és hogy beszélhessen arról, hogy mi az, ami érdekli. Ahelyett, hogy egy adott tantárgyról vagy dolgozatról kérdeznéd, ez a kérdés megadja annak a szabadságát, hogy az érdeklődési köréről meséljen, és elősegíteni a tanulás iránti szeretetét.
„Mit játszottatok a szünetben?”
A szünet fontos része a szociális interakciónak, a társas készségek fejlődésének. Ez a kérdés a barátságról, a csapatmunkáról és a játékról szóló történetek megosztására ösztönzi a gyerekedet. Jó tudni arról, hogy a szünetben egyedül játszott, a barátaival beszélgetett, vagy részt vett egy csoportos játékban, tevékenységben.
„Kivel voltál kedves ma?”
Ez a kérdés empátiára és önzetlenségre ösztönöz, arra ösztönözheti a gyermekedet, hogy átgondolja, milyen hatással lehetnek a kedves cselekedetei másokra. Azt is megmutathatja, hogy te is értékeled a másokkal való kedvességet.
„Van olyan új dolog az iskolában, amit szeretnél kipróbálni?”
Ez a kérdés segít megmutatni, hogy van-e valamilyen új sportolási lehetőség, klub vagy szakkör, amihez csatlakozna, hangszer, amin tanulna játszani, valamilyen újdonság, amit szívesen kipróbálna a gyermeked. Megesik, hogy a gyerekek belemerülnek az aktuális tevékenységeikbe, és elfelejtenek újakat keresni, így időnként ez a kérdés emlékeztethet arra, hogy rengeteg más dolog is van, amit felfedezhetnek és kipróbálhatnak, ha akarnak.
„Volt olyan hiba ma, amiből tanultál valamit?”
A gyerekeknek tudniuk kell, hogy a hibák nem szégyellnivaló dolgok, hanem nagyszerű tanulási lehetőségek. Minél inkább normalizáljuk, elfogadjuk a hibákat és a kudarcokat, annál valószínűbb, hogy a gyerek felismeri, hogyan vállaljon felelősséget és tanuljon ezekből.
(via Psychology Today)