Van egy alapelv, ami minden jó játékra közösen jellemző, teljesen mindegy, milyen korosztályú gyerekek játékairól beszélünk. Az a jó játék, ami akkor aktivizálódik, amikor a gyerek csinál vele valamit. Azaz a játék önmagában passzív, kell, hogy a gyerek hozzáadja a saját maga aktivitását, fantáziáját ahhoz, hogy történjen valami.
A jó játék fejleszt és szórakoztat
Ez lehet egy egyszerű fadarab is (az egyik legjobb játék!), ami a gyerek kezében és képzeletvilágában válhat karddá, evezővé, fakanállá vagy akár varázspálcává is. A jó játék megmozgatja a gyerek fantáziavilágát, beindítja a képzeletet. A jó játék nem drága, viszont végtelen számú lehetőséget rejt magában.
Lássunk néhány korosztály-független példát a jó játékra!
Dobozok
– bármilyen méretű, formájú, anyagú doboz szóba jöhet. A dobozokból lehet alkotni, összeragasztani, kifesteni, feldíszíteni, egymásra vagy egymásba tenni, zenélni, a nagyobbakba belekuckózni, átkúszni-mászni, belőlük házat, hajót, rakétát építeni.
Konyhai eszközök
– az én gyerekeim mindig imádták kipakolni az alsó konyhaszekrényeket, ahol mindenféle kincset találtak: műanyag poharakat, fedőket, csipeszeket, szívószálat, muffinformákat stb. Ezekkel hihetetlen jókat tudtak játszani, pakolgatni, főzőcskézni, egymásba rakni őket, varázslósat játszani stb.
Víz
– akár a fürdőkádba dobálsz pár műanyag poharat, akár a mosogatóba eresztesz egy kis vizet, órákhosszáig el tudnak játszani a gyerekek. A kisebbek még csak a víz textúráját, jellemzőit próbálgatják, a nagyobbak már teljes képzeletvilágokat alkotnak: kalóztámadást, víz alatti világot vagy tengeralattjárósat. Egy kis szappan vagy ételfesték még jobban megdobja a játékot.
Régi újságok
– lehet belőlük hajtogatni, origamizni, kreatív rajzolni, montázsokat készíteni, kivágni, ragasztani stb.
Gallyak, termések
– a természetben előforduló dolgoknál kevés jobb játék létezik. Gallyakból, ágakból, fűből, mohából mindenféle kunyhót, fészket, házikót lehet építeni, kavicsokból díszíteni, kacsázni, építkezni. A dagonyázás minden gyerek közös kedvence (egyébként, ha felnőtt létére kipróbálja valaki, garantáltan visszarepíti a gyerekkorába). Fontos itt még azt is megemlíteni, hogy ha a gyerek mezítláb játszik a homokban, földön, fűben, az nagyon jól megerősíti a talpizmait, elejét véve ezzel a későbbiekben kialakulható lúdtalpnak.
Labda
– a legkisebbek már annak örülnek, hogy ha megpöckölik a labdát, az megmozdul, a nagyobbak viszont már mindenféle játékot tudnak vele: játszani a tengótól kezdve a kidobón keresztül a fociig, mert millió variáció létezik a labdajátékokra. Ha nyaraláshoz mást nem is, csak egy labdát visztek magatokkal, már megoldható, hogy ne unatkozzanak a gyerekek.
És milyen a rossz játék?
Olyan, ami passzívvá teszi az alapvetően örökmozgó gyereket, mint pl. a tévé, ami előtt mozdulatlanul ül, és tálcán kapja a képeket, nem kell hozzá a saját képi világát beindítania.
A szerző írásaival itt is találkozhatsz: Csupa Szív Magazin, FB-oldal
Kapcsolódó cikkek
