Erre hívta fel a figyelmet Dr. Fuszek Péter, az I. Sz. Belgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusa.
A gluténérzékenységnek ez a formája hasi panaszokat okozhat, a kórkép kiváltó oka és pontos lefolyása azonban csak korlátozottan ismert egyelőre az orvostudomány számára. A nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) többeket érint, mint a lisztérzékenység, becslések szerint a lakosság 7-12 százalékát, ez több százezer embert jelent.
A nem-cöliákiás gluténérzékenység néven ismert tünetegyüttes szemben a cöliákiával nem autoimmun folyamat. Jellemzően felnőtteknél jelentkezik és csak az elmúlt 10 évben került a figyelem középpontjába. Kiváltó oka és lefolyása még a mai napig nem egyértelmű.
Az egyetemi adjunktus megjegyezte: az NCGS jelentkezéséhez számos tényező hozzájárulhat, szerepet játszhatnak benne az irritábilis bélszindrómáért okolható egyéb faktorok, de akár egy hosszabb antibiotikumos kezelés is állhat a háttérben. A diagnózis hosszú évekig is eltarthat, ugyanis sem szövettani, sem szerológiai vizsgálattal nem mutatható ki, épp ezért a jelenleg elérhető ételintolerancia-tesztek eredményei alapján összeállított diéta sem feltétlenül hatásos.
A NCGS tünetei nagyon hasonlítanak a cöliákia által okozott panaszokhoz: puffadás, hasmenés, hasi diszkomfortérzés, alvászavarok, de nem okoz bőrgyógyászati, ideggyógyászati, nőgyógyászati, és ízületi problémákat. Van azonban egy lényeges megfigyelés: NCGS esetében a gluténtartalmú élelmiszer elfogyasztása után akár 20 perccel nagyon markáns hasi tüneteket észlelhet a beteg.
Dr. Fuszek Péter kiemelte: rendszeresen jelentkező tünetek esetén forduljunk szakorvoshoz. Amíg ugyanis az NCGS szövődménymentes, tünetei csupán kellemetlenek, addig a lisztérzékenységhez gyakran más betegségek is társulhatnak: gyakoribb lehet a csontritkulás, a pajzsmirigy problémák, bizonyos daganatos megbetegedések és a diabétesz aránya is megnőhet.
Ha a vizsgálatok kizárták a cöliákiát, akkor a beteg megpróbálhatja a glutén mellőzését, ha a diéta hatására megszűnnek a panaszai, akkor kimondható az NCGS diagnózisa. Szigorú diétát csak a lisztérzékenyeknek kell követniük, hiánybetegségek kialakulásától pedig senkinek nem kell tartania, a gabonafélék mellőzése miatt kizárólag a magas rosttartalmú élelmiszerek fogyasztására kell fokozottan ügyelni.
Kapcsolódó cikkeink:
- Minden harmadik gyereknek hajlama van a lisztérzékenységre
- Mi a különbség a lisztérzékenység és a nem-cöliákiás gluténérzékenység között?
- Lisztérzékenység tünetei és kezelése gyerekeknél
Forrás: semmelweis.hu
Kapcsolódó cikkek
