Ne mondd a gyereknek, hogy ülj le és csendben figyelj!
A divany.hu számolt be egy brit kutatásról, ami pont erre a következtetésre jutott, hasonlóan sok (hazai) pedagógussal. Nevezetesen, hogy a csöndben, mozdulatlanul, fegyelmezetten ülő gyerekek cseppet sem lesznek okosabbak, mint azok, akik izegnek-mozognak mondjuk mesehallgatás közben. A gyerekek agya ugyanis attól fejlődik, ha megtapasztalják a dolgokat. Éppen ezért mondjuk az sem célravezető, ha az oviban az iskolára felkészítés címszó alatt leültetik a gyerekeket és mindenféle foglalkozásokat tartanak nekik. És ugyanezen oknál fogva a kisiskolásoknak sem célravezető a frontális oktatás.
A divany.hu által idézett brit kutatás szerint azoknak a gyerekeknek, akik mesehallgatás közben a történettel összefüggésben mozogtak, sokkal többet fejlődtek a nyelvi és motorikus képességeik, mint azoknak, akik csak hallgatták a mesét. De ami a legérdekesebb, hogy még azoknak az ovisoknak is többet fejlődtek a nyelvi képességei, akik csak mozogtak, és még csak el sem mondták nekik a mesét.
A kutatásba 74 óvodást figyeltek és a gyerekeket három csoportra osztották. Azt vizsgálták, hogy melyik a hatékonyabb tanulási forma: a mesehallgatás, a mozgás, vagy ha a kettőt kombinálják. Az egyik csoportnak csak felolvasták a most nagyon népszerű A Gruffalo című mesét: ők ültek a mese közben, míg a második csoporttal csak a mozgásos játékokat csinálták meg, anélkül, hogy elmondták volna nekik a mesét. A harmadik csoportnál pedig a kettőt kombinálták: mesét is hallgattak a gyerekek és mozogtak is.
A kutatás hat héten át tartott, heti két alkalommal, alkalmanként 20-30 percig foglalkoztak így a gyerekekkel.
A kutatás előtt és után is megmérték a kutatók a gyerekek mozgásos és nyelvi képességeit, és arra jutottak, hogy azoknál a gyerekeknél növekedtek legnagyobb mértékben a fenti képességeik, akik mozogtak és meséltek is nekik, és azoknak legkevésbé, akik csak hallgatták a mesét. Ami még nagyon érdekes eredmény, hogy azok is jobban fejlődtek, akik nem is hallgattak mesét csak mozogtak, azokkal szemben, akik fegyelmezetten ültek mesehallgatás közben.
A kutatást vezető Michael Duncan, a Coventry University alkalmazott sporttudományok professzora szerint a különbség egészen drámai a két csoport fejlődése között, és nagyon úgy tűnik, hogy a tanulásnak ez a két módja nemcsak kiegészíti egymást, hanem együtt alkalmazva sokkal hatékonyabbak is.
Hogy mi ennek a pontos oka, az nem teljesen tisztázott, de valószínű, hogy a mozgástól az agy frontális lebenyébe több oxigén kerül, ami segíti a gondolkozást. De az is elképzelhető, hogy az érzékszervi megtapasztalás erősíti a megismerést.
Az viszont egészen biztos, hogy nagyon úgy tűnik, a frontális oktatást el kéne felejti, ahogy azt is, hogy a gyerekeket arra ösztönözzük, hogy csendbe, fegyelmezetten ücsörögve hallgassák, amit a tanító néni magyaráz.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: divany.hu
Kapcsolódó cikkek
