Valóban ennyien szenvednek étel-intoleranciában, vagy csak csatlakoztak egy hullámhoz, amikor nem mindegy, milyen tejet, pékárut, vagy éppen gyümölcsöt fogyasztanak. A szakember szerint először is tisztázni kell két fogalmat, mert ebben is sok a félreértés.
Nem mindegy ugyanis, hogy valakinek ételallergiája, vagy étel-intoleranciája van. Előbbi ugyanis az immunrendszer válasza egyes alapanyagokra, míg az intolerancia tüneteit az emésztőrendszer okozza. Ebben az esetben a kb. egy óra, de akár 48 óra múlva jelentkező panaszok enyhébbek, hiszen a puffadás, gyomorbántalom, bélpanasz, hasmenés, vagy székrekedés, bőrprobléma ugyan kellemetlen, de az életet nem veszélyezteti.
A panaszok súlyossága minden esetben függ az elfogyasztott alapanyag mennyiségétől. Ezzel szemben az ételallergia esetében nem számít az allergén anyag mennyisége, hatása azonnal jelentkezik, funkciós változásokat kialakítva egyes szerveinkben. Az arc, vagy a torok duzzanata, hányinger, hasfájás, nehézlégzés, szédülés jelentkezhet, de akár anafilaxiás sokk is kialakulhat: ilyenkor összeszűkülnek a légutak, vérnyomás-esés, gyors szívdobogás jelentkezhet, életveszélybe sodorva az érintettet.
Ahhoz, hogy kiderüljön, van-e ételallergiánk, vagy intoleranciánk, nem elég a táplálkozásunkat és a testünk erre adott válaszait figyelni, érdemes felkeresni egy szakorvost.
“Minden olyan esetben, amikor az emésztésünk, a székelésünk megváltozik a megszokottól, hasi fájdalmat észlelünk, rossz a közérzetünk, amely összefüggésben állhat az étkezéssel, egy gasztroenterológust érdemes felkeresni” – mondta Dr. Kőrösi Géza, az MDC Clinic Egészségügyi és Diagnosztika Központ gasztroenterológus főorvosa.
“A leggyakrabban felmerülő panaszok a reflux, a gyomorégés, a rossz lehelet, a gyomorideg, illetve a puffadás, a hasmenés, a székrekedés és az aranyér. A tünetek kortól és nemtől függetlenül előfordulhatnak. Az emésztőrendszer érzékenyen reagál minden lelki történésre, stresszre. A gyomor- és béltükrözés viszont elengedhetetlen az emésztőrendszer vizsgálatához.”
A szakember kiemelte, egyre több az emésztőrendszeri megbetegedés, amelyért éppúgy okolható egyes élelmi anyagok gyártási technológiája, mint a tartósítószerek, vagy a színezékek. A vékonybél felszívódási zavaraihoz is egyes ételek, alapanyagok járulnak hozzá, étel-intoleranciát kialakítva ezzel az emésztés során. A legismertebbek a lisztérzékenység és a tejcukor- vagy laktóz érzékenység.
“A lisztérzékenység során glutén fogyasztása miatt megsérül a vékonybél nyálkahártyája, felszívódási zavarokat okozva a szervezetben. Többnyire hasmenéssel és gyors fogyással vehető észre, és mivel nem gyógyítható, élet végéig tartó diéta lehet a megoldás rá. Csak vérből és szövettanból állapítható meg, valóban cöliákis érzékenységről van szó, vagy sem. Többnyire örökletes, de hozzájárulhatnak az elfogyasztott táplálékok is, a betegek nagy részénél pedig egy vírusos fertőzés, az adenovírus előzi meg a lisztérzékenység megjelenését” – fogalmazott Dr. Kőrösi Géza.
“A laktózintolerancia esetében a tejcukor tartalmú ételek fogyasztása után jelentkeznek panaszok, mert elégtelen, vagy hiányos a laktózbontó enzim termelése a szervezetben. A tejcukor a vékonybélen át a vastagbélig emésztés nélkül halad át, amely következtében a panaszok puffadás, hasi görcsök formájában jelentkeznek. Laktózintolerancia lehet veleszületett, vagy később alakul ki az életkor előre haladtával, ahogy a laktáz enzimje csökken a szervezetben. Ennek felismerése hidrogén-kilégzési teszttel, illetve vércukor szint mérés során történik. Laktózmentes étrend kialakításával, illetve laktáz tabletta, vagy csepp fogyasztásával elkerülhetőek a kellemetlen tünetek.”
Mindkét étel-intolerancia esetében fontos odafigyelni a hiányzó alapanyagok megfelelő pótlására. A liszt érzékenyek keressék a gluténmentes pékárukat, de törekedni kell a rostgazdag táplálkozásra. A tejcukor érzékenyek kerüljenek minden állati eredetű tejterméket, és legyenek körültekintőek a készételek, illetve a húskészítmények esetében is, hiszen sok esetben tejet és tejcukrot is tartalmaznak. Figyeljenek a kalcium és a D-vitamin megfelelő pótlására. Magas a kalciumtartalma az olajos magvaknak, a szardíniának, káposztaféléknek, brokkolinak, ribizlinek, míg D-vitaminban gazdag például a laza, a tonhal, a belsőségek.
Mikor forduljon gasztroenterológushoz?
- Emésztési problémák
- Hasi és gyomorfájdalmak
- Ismétlődő hányinger vagy hányás
- Rendszeres gyomorégés
- Reflux – savas visszaböfögés
- Rosszindulatú vastagbélbetegség
- Puffadás – szeles belek
- Étvágytalanság
- Émelygés
- Hasmenés – székrekedés
- Véres, vagy fekete széklet
- Indokolatlan súlyvesztés
- Nyelési zavarok
- Vashiányos vérszegénység
Hogyan étkezzen?
Egyen napjában többször, kevesebbet, változatosan, a legjobb a mediterrán jellegű étrend, amelyben sok zöldség, szárnyas hús, hal, magas rosttartalmú ételek szerepelnek. Csökkentse az alkohol és a gyümölcsfogyasztást. Vörösborból 1-2 dl megengedett akár naponta is, a gyümölcsökből azonban elsősorban a vörös színűeket válassza. A szakember szerint a túl sok gyümölcs, és így a bennük lévő fruktóz zsírmájat idéz elő. Lefekvés előtt három órával már ne egyen és este kerülje el az édes, savas, hideg ételeket, szénsavas italokat, ezek ugyanis elősegítik a reflux kialakulását.
Kapcsolódó cikkeink:
- Ételallergiára gyanakszol? Így járhatsz a végére
- Ételintolerancia: tünetek és kezelés gyerekeknél
- Ételallergiát is jelezhet, ha éjjel gyakran felsír a baba
Forrás: MDC Clinic
Kapcsolódó cikkek
