A különböző életkorokban különféle jelei lehetnek a stressznek,
A gyerekek is szembesülhetnek stresszforrásokkal, számukra is sok minden okozhat felesleges érzelmi megterhelést. De honnan lehet felismerni ezt az ő esetükben? Melyek a stressz jelei tinédzsereknél vagy éppen a fiatalabb gyerekeknél?
A stressz jelei kisgyerekeknél és óvodásoknál
A legtöbb gyerek időről időre tapasztal némi stresszt, de az, hogy ez hogyan nyilvánul meg, gyerekenként és életkoronként eltérő. „Minden gyermek egyedi, és a stressz saját, rá jellemző jeleit mutatja” – mondta el Elizabeth Pantley, The No-Cry Separation Anxiety Solution (A sírásmentes szeparációs szorongás – a szerk.) című könyv szerzője a Parents.com portálnak. „A szülőknek figyelniük kell a szokatlan vagy aggodalomra okot adó viselkedésekre és reakciókra” – tette hozzá.
Ezzel egyetért Rene Hackney fejlődéspszichológus is, aki szerint a megszokott viselkedés megváltozása jelezheti a kisgyerekeknél a stresszt.
Az alábbi jelek arra utalhatnak, hogy a kisgyerek vagy az óvodáskorú gyerek stresszes :
- Megváltoznak az alvási vagy étkezési szokásai.
- Érzelmi változások jelentkeznek (például szomorúbb, ragaszkodóbb, visszahúzódóbb vagy ingerlékenyebb lesz).
- Gyakrabban sír vagy dühkitörései vannak.
- Rémálmok vagy lefekvés előtti félelmek jelentkeznek.
- Fizikai panaszok, például fejfájás vagy hasfájás jelentkeznek.
- Szorongásos viselkedések, köhécselés vagy ismétlődő testmozgások jelennek meg.
- Gyakrabban nyúl megnyugtató szokásokhoz, például a hajrágáshoz vagy az ujjszopáshoz.
- Megváltoznak a székletürítési szokásai.
- Kerül bizonyos helyzeteket vagy embereket.
- Gyakrabban beszél félelmeiről vagy szorongásáról.
- Több kérdést tesz fel (gyakran ugyanazokat ismételgetve), és sok megnyugtatásra van szüksége.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a tünetek nem minden esetben jelentenek stresszt. Pantley szerint előfordulhat, hogy egyszerűen viselkedésbeli sajátosságokról, megszokásokról vagy a fejlődés természetes velejáróiról van szó. „Ha azonban a gyermek viselkedése egyre rosszabbá válik, az arra utalhat, hogy komolyabb probléma áll a háttérben” – mondta el a portálnak. Ezért ha bármilyen aggodalmad merül fel a gyermek szélsőségesebb viselkedése miatt, érdemes szakember tanácsát kérni.
A stressz jelei serdülőknél, kamaszoknál és fiatal felnőtteknél
A kisebb gyermekekhez hasonlóan a stressz jelei serdülőknél és a kamaszoknál is személyenként és életkoronként eltérhetnek.
Ha a nagyobb, tizenéves, kiskamasz, kamasz gyereked stresszes, az alábbi jelei lehetnek:
- Fejfájás.
- Hasfájás.
- Hányinger.
- Alvászavarok, például álmatlanság, túlzott alvásigény, rémálmok, illetve elalvási vagy az éjszaka átalvásának nehézségei.
- Ingerlékenység vagy dühkitörések.
- Nehézségek az érzelmek kezelésében.
- Iskolai problémák.
- Változások a társas kapcsolatokban; fokozódó nehézségek a másokkal való együttműködésben.
- Szomorúság vagy visszahúzódás.
- Az étkezési szokások megváltozása.
- Szorongásos viselkedés vagy kényszeres gondolatok és cselekedetek.
Milyen okai lehetnek a stressznek a gyerekeknél?
Számos tényező okozhat stresszt a gyerekeknél – a tanulmányi, iskolai aggodalmaktól kezdve a túlzsúfolt napirendig.
A legkisebbeknél egy jelentős stresszforrás lehet például a szeparációs szorongás. „Bár a szeparációs szorongás gyakran természetes reakció a szülőtől való elválásra, előfordulhat, hogy egy más jellegű stresszhelyzet váltja ki, például egy új bölcsőde vagy óvoda” – magyarázta Hackney. „Amikor valamilyen nagyobb élethelyzeti stressz éri a gyerekeket, általában sokkal kevésbé tudják elviselni a kisebb frusztrációkat is” – tette hozzá. Ez fokozott ragaszkodáshoz, a búcsúzkodások nehezebbé válásához vagy ahhoz vezethet, hogy a gyermek ideges lesz, amikor távol kell lennie a szülőjétől.
Szintén stresszforrás lehet például a család életében bekövetkező jelentős változások – például a válás, egy szülő munkahelyének elvesztése vagy egy új otthonba költözés –, melyek bármilyen életkorban stresszt okozhatnak a gyerekeknek, a nehéz érzelmek, a felborult napirend és az ismeretlen rutinok együttese miatt. Még a pozitív változások is – például egy kistestvér születése – is kiválthatnak stresszt. „A változás önmagában is jelenthet stresszt” – magyarázta Hackney. Ha az esemény jelentősen megváltoztatja a megszokott életvitelt, akkor könnyen kialakulhat stressz.
A nagyobb gyerekeknél az iskola is jelenthet stresszforrást. Aggódhatnak az iskolai feladatok vagy a jegyek miatt, a különórák és sporttevékenységek miatt, de akár a baráti konfliktusok, vagy a kortársak nyomása is hozzájárulhatnak ahhoz, ha túlterheltnek, aggódónak érzik magukat.
Szintén okozhatnak stresszt a nagyobb horderejű és ijesztő események – például természeti katasztrófák, járványok, illetve a hírekben látott erőszakos események. De még az is előfordulhat, hogy egy gyermek véletlenül belepillant egy félelmetes filmbe, és ez vált ki belőle stresszt.
A tizenéves gyerekeknél a testi változások és a pubertás időszaka is komoly stresszforrás lehet. Ez az életszakasz tele van bizonytalansággal, ismeretlen helyzetekkel és sok esetben kínos élményekkel is, amelyek hozzájárulhatnak a stressz kialakulásához.
Mindezeken túl az élet apróbb stresszes dolgai is idővel összeadódhatnak, és végül túlterhelhetik a gyereket.
Mivel segítheted a gyermekedet, ha stresszes?
Néhány apró, mindennapi változtatással is enyhíthető az a stressz, amelyet a gyerek átél. A következőkkel is segítheted ellazulni és levezetnie a feszültséget.
- Maradj nyugodt. Fontos, hogy a szülő nyugodt maradjon, és elismerje a gyerek érzéseit. A cél az, hogy a gyerek érezze: megérted, amit átél, ugyanakkor azt is közvetítsd felé, hogy valószínűleg semmi rossz nem fog történni, amikor külön vagytok, és képes lesz megbirkózni a felmerülő helyzetekkel. Így megtanulhatja, hogy a stressznek és a félelemnek nem kell megbénítania.
- Tartsátok a megszokott napirendet. Tartsátok a mindennapi rutinokat, például az iskolába, bölcsődébe vagy óvodába járáskor, az étkezések rendjét és az esti lefekvési szokásokat. A napi rutin különösen fontos a kisgyerekek számára, mert biztonságérzetet ad nekik, és segít abban, hogy úgy érezzék, kézben tartják a körülöttük zajló eseményeket.
- Biztosíts elegendő időt a pihenésre. Tervezd úgy a napot, hogy legyen benne elegendő idő pihenésre, szünetekre, akár délutáni alvásra. és az egyes programokra való felkészülésre.
- Figyelj a képernyőhasználatra. Fordíts figyelmet arra, milyen műsorokat néz a gyereked, az idősebbeknél pedig az internethasználatot is fontos figyelemmel kísérni.
- Sok ölelés és puszi. Amikor a gyermek valamilyen változáshoz próbál alkalmazkodni, sokat segíthet a több együtt töltött idő, és néhány plusz ölelés és puszi – legyen szó kisebb vagy nagyobb gyerekről. A szeretet fokozottabb kimutatása és a támogatás segít abban, hogy a gyerek biztonságban érezze magát, és könnyebben alkalmazkodjon az új helyzetekhez.
- Tudatosan csökkentsd a stresszforrásokat. Ez magában foglalja azt is, hogy elegendő játék, szabadidő legyen a gyerek mindennapjaiban, valamint azt, hogy átgondolod, mely területeken kérhetsz segítséget, vagy min lehet változtatni annak érdekében, hogy gyerek kiegyensúlyozottabb legyen.
- Taníts stresszkezelési technikákat. Segíthet, ha tudatosan tanítasz a gyerekednek egyszerű stresszkezelési módszereket. Ilyenek lehetnek például a mély légzőgyakorlatok; a megnyugtató helyek vagy képek elképzelése; a bátorító belső mondatok ismétlése – például: „Ez most nehéz, de én még erősebb vagyok, és képes vagyok megbirkózni vele.”.
Kapcsolódó cikkek
