A házi gyermekorvosi praxisok megszűnésétől tart a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke, aki szerint az egész alapellátás legnagyobb problémája az elöregedés és az utánpótlás hiánya.
Póta György egy háttérbeszélgetésen elmondta, a házi gyermekorvosok fele hatvanévesnél idősebb, húsz százaléka pedig már a hetvenes éveiben jár, így várhatóan sok orvos fog kiesni a rendszerből, és őket lehetetlenség lesz pótolni rövid időn belül.
Hozzátette: tavaly mind a negyven hely betelt a házi gyermekorvosi rezidensképzésre, de semmi garancia nincs arra, hogy ők valóban ezen a szakterületen fognak elhelyezkedni.
Ma 1400 házi gyermekorvosi praxis működik Magyarországon, az elmúlt négy-öt évben 120 ilyen praxis szűnt meg – mondta Póta György. Hozzátette: nagyban segítené a praxisok működését a finanszírozás növelése. Ha működőképes praxisokat látnak maguk előtt a fiatalok, akkor ez a szolgáltatás fennmarad, ellenkező esetben még több praxis szűnhet meg.
Póta György szerint a finanszírozás pozitívan változott az elmúlt öt évben, de a házi gyermekorvosoknál minimum havi félmillió forintos emelésre volna szükség. Ma egy átlagos praxis finanszírozása havi 1,5 millió forint, ebből azonban az orvos fizeti az adókat, a rendelő rezsiköltségét és az asszisztencia bérét is, így nettó 300-400 ezer forintnál magasabb fizetést nem tud kigazdálkodni magának – hívta fel a figyelmet. A HGYE elnöke szerint a jövő a praxisközösségeké, de ennek alapfeltétele a finanszírozási és jogi háttér megléte. Példaként elmondta, még mindig nem tisztázott, hogy egy házi gyermekorvos miként használhatja egyéb szakvizsgáját, és azért a munkáért mennyi plusz forrást kaphat.
Szembe kell nézni azzal, hogy bár a kormányzati kommunikációban kiemelt szerepet kapott az alapellátás megerősítése, ennek nincs érdemi jele a házi gyermekorvosi rendszerben – jelentette ki.
Az iskolai hiányzások igazolása indokolatlan terhet ró a gyermekorvosokra, ezért az egyesületnek továbbra is az a véleménye, hogy változtatni kell ezen a rendszeren. Azt szorgalmazzák, hogy a szülő több napot igazolhasson a jelenleg megszokott háromnál – mondta. Megjegyezte: nincs jogszabályba foglalva, hogy hány napot igazolhat a szülő, azt az iskolák (és óvodák) a házirendjükben szabályozzák.
Póta György úgy véli, a szülők a legtöbb esetben meg tudják ítélni, hogy mikor kell otthon maradnia a gyereknek. A szülő önrendelkezését szeretnék “kiterjeszteni” azzal, hogy egy enyhébb, orvosi vizsgálatot, gyógyszerfelírást nem igénylő betegség vagy egyéb hiányzás esetén ne kelljen orvosi igazolást vinni az oktatási intézménybe – tette hozzá. Vannak olyan oktatási intézmények, amelyek már változtattak ezen – emelte ki -, egy pomázi és egy tiszaújvárosi iskolában félévente öt nap hiányzást igazolhat a szülő.
Kapcsolódó cikkeink:
- Szülői igazolás: fehérítsük ki a rendszert!
- Tíz éven belül eltűnhet a gyermekorvosi alapellátás
- Miért nem elég, ha a szülő ad igazolást?
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkek
