Gyerek

Öt játék a gyerekkel, ami fejleszti az érzelmi intelligenciát

Különféle játékokkal is segítheted az érzelmekről tanulni a gyermekedet.
2025. Április 02.
(Kép forrása: Getty Images)

(Kép forrása: Getty Images)

Többféle intelligenciát is megkülönböztetünk, például nyelvi, zenei vagy érzelmi intelligenciát. Sokáig nem tulajdonítottak nagy jelentőséget az érzelmi intelligenciának, ám egy ideje kutatások sora bizonyítja, hogy mennyire fontos képességről is van szó. Az érzelmi intelligencia ugyanis nem más, mint a saját és mások érzelmeinek felismerése, beazonosítása és megfelelő kontrollálása. Gondoljunk a dackorszakra: éppen ebben az életkorban küzdenek a kicsik elsöprő, nehéz érzelmekkel, erről szólnak a nagy hisztik, a kiborulások. És éppen ebben a néhány évben tanuljuk meg azt, mit is érzünk, miért érzünk éppen úgy, ahogy és legfőképpen, hogy mit is kezdjünk a belső viharainkkal. Az érzelmi intelligencia tehát tanult képességünk, ami már csecsemőkortól fejleszthető, például azzal a mintával, ahogyan a szülő reagál a kisbaba érzéseire, sírására. Az érzelmi intelligenciára sokféle módon hatással lehet a család, az érzelmek beazonosításában pedig különféle játékok is segíthetnek – például a következők.

Simon mondja… Egy egyszerű játék a “Simon mondja”: a játékvezető utasításokat fogalmaz meg, amiket a többi játékosnak teljesíteniük kell. A kisebb gyerekekkel is tudjátok közösen játszani úgy, hogy érzésekkel kapcsolatos utasításokat fogalmazol meg, ezzel azt tanítva, hogyan fejezheti ki azokat. Mutatjuk, hogy kell játszani.

Próbáljátok ki a játékot több körben. Az első körben először mondd a gyereknek, hogy milyen érzelmeket fejezzen ki, miközben azt te is megmutatod. Például: „Simon mondja, hogy mutass szomorú arcot – biggyeszd le az ajkad, nézz bánatosan”, és te is biggyeszd le az ajkad, mutass szomorú szemeket, majd a következő utasítás lehet például az, hogy: „Simon mondja, hogy állj fel és legyél magabiztos – állj fel, húzd ki magad, nézz a távolba”, majd azt, hogy: „Simon mondja, hogy forogj körbe és mutass zavarodott arcot – vakard a fejed és nézz tágra nyílt szemekkel”. Ezeket egymás után kell megcsinálniuk – többféle érzéssel kapcsolatos utasítást adj. A második körben továbbra is adj szóbeli utasításokat, de mellé csak mutasd meg a mimikáddal, például mondd azt, hogy: „Simon mondja, hogy össze vagy zavarodva”, eközben pedig vakard a fejed és zavartan forgasd a szemed. Adj utasításokat hasonló módon, különféle érzésekkel. A következő körben már csak szóbeli utasítást adj és te ne mutasd be az adott érzelmet. Ez a játék segíti a különféle érzések és állapotok felismerését és kifejezését.

Melyik érzelem vagyok? Az érzelmek felismerése kulcsfontosságú része az érzelmi intelligencia fejlődésének. Egy jó játék lehet, ha különféle érzelmek arckifejezések nyomtatható kártyákat töltesz le az internetről – vagy ha szívesen alkotsz, csak arcok körvonalát nyomtasd ki, és rajzold meg ezeket magad. Olvasni tudó gyerekekkel játszhatjátok úgy is, hogy csak felírjátok az érzelmeket papírokra.

Mindenkinek kössetek fel egy szalagot fejpánt gyanánt, keverjétek meg a kártyákat, majd mindenki húzzon egy lapot úgy, hogy azt ő nem nézi meg, és tűzze bele a fejpántba, hogy a többiek lássák. Ezután haladjatok körben, és minden játékos kérdezzen az érzelemmel kapcsolatban, ami a pántján van – ehhez eldöntendő kérdéseket kell feltennie, de úgy, hogy a tényleges érzelmek nevét kerülje. Így például: „Ilyennek érezném magam, ha megnyernék egy versenyt?”, vagy „Így érzem magam, amikor ajándékot bontok ki?”. Mindenki egy kérdést tegyen fel egy körben, amire a többiek válaszolnak. Ha valaki egy ponton úgy gondolja, hogy tudja, milyen érzelmet húzott, akkor azonosítsa azt.

Érzelem bingó. Ebben a játékban egy kicsit át kell alakítani a klasszikus bingót – a bingó lapon különféle érzelmek legyenek, amiket iskolások esetében írj fel, kisebbeknél használj hasonlóan arcokat, mint az előző játéknál. A konkrét érzelmek helyett, amikor játékvezetőként kihúzod azokat, inkább egy kérdést fogalmazz meg velük, mint például: „Hogy érzed magad, mikor kapsz egy meglepetés ajándékot?”. Ez is segít összekapcsolni az érzelmeket a valós helyzetekkel.

Érzelem-kövek vagy -jenga. Ehhez a játékhoz is kell egy kis előkészület. Gyűjts és tisztíts meg köveket, majd mindegyikre írj egy érzést, érzelmet, és tedd a köveket egy zsákba. Ebből húzzon mindenki, és osszátok meg az adott érzelemmel kapcsolatos egy személyes élményeteket. Egy idő után húzhattok egyszerre több követ is, és próbáljatok olyan helyzetet felidézni, amiben mindkettő megjelent. Hasonlóan működhet az érzelem-jenga is, amiben egy jenga játék kockáit matricázz fel az érzésekkel vagy pedig fordítva, olyan helyzetekkel, amik valamilyen érzelmet váltanak ki. Amikor kihúzza valaki az adott kockát, mondjon egy helyzetet az adott érzelemmel, amire emlékszik, vagy a másik változatban a szituáció alapján azonosítson érzéseket.

Érzelmes történetek. Út közben vagy várakozáskor is játszhatjátok ezt a játékot. Alkossatok olyan történetet, amiben minél több érzés megjelenik, úgy, hogy egymás után mindenki tegyen hozzá egy-egy mondatot. Otthon játszhatjátok úgy is, hogy babák, bábok segítségével előadjátok a történetet, vagy akár úgy, hogy kártyára rajzoljátok vagy felírjátok az érzéseket, és minden körben mindenki húz ezekből, és megpróbálja a történetbe szőni.

(Források: positivepsychology.com, frolicforlife.com)