Hogy különböztetheted meg a két betegséget, honnan tudhatod, mire kell gyanakodnod a gyermekednél?
Árulkodó életkor
A sípoló köhögés okának kiderítésénél árulkodó lehet már maga a kicsi életkora is. Az asztma ugyanis 2 évnél fiatalabb gyerekek esetében ritkább, ezért ha a gyermeked ilyen korú, érdemesebb hörgőcskegyulladásra gyanakodni. Ez utóbbi egy vírusos fertőzés okozta betegség, amely során a tüdőben található apró hólyagok, a hörgőcskék gyulladnak be és megtelnek váladékkal, amely nehezíti a légzést.
A hörgőcskegyulladás jellemző tünetei
A hörgőcskegyulladás jellemzően a csecsemőket és a kisgyermekeket fertőzi meg, mert az ő légútjaik könnyebben elzáródnak, mint az idősebbeké. Általában az első 2 életév során, főként a 3-6 hónapos babáknál jelentkezhet. Az esetek több mint felében RSV-fertőzés okozza a hörgőcskegyulladást. A jellemző tünetei az orrdugulás, az orrfolyás, a sípoló köhögés és a láz: ezek nagyjából két napig tartanak, majd ezt követi a köhögés súlyosbodása, esetleg zihálás. Ha súlyosabb a betegség, akkor gyors légzés és gyors szívverés, égő orrlyukak, ingerlékenység, nagy fáradtság, rossz étvágy és a köhögés utáni hányás is jelentkezhetnek.
Ebben az esetben könnyen ki is száradhat a kicsi, így feltétlenül orvoshoz kell fordulni. A szakértők vizsgálják a hörgőcskegyulladás és az asztma közötti összefüggést is, ugyanis sokan úgy feltételezik, hogy azoknál a gyerekeknél, akik korábban elkapták a hörgőcskegyulladást, könnyebben alakul ki asztma.
Így jelentkezik az asztma
Az asztma az egyik leggyakoribb krónikus betegség a gyerekeknél, amely bármilyen korban kialakulhat, de az első tünetek a legtöbb esetben 5 éves kor alatt jelentkeznek. A tünetek nem minden gyermeknél ugyanazok, a legjellegzetesebb ezek közül a sípoló köhögés. A köhögőrohamok gyakran jelentkeznek, sokszor éjszaka, vagy nevetés, illetve sírás közben alakulnak ki. Az asztmára jellemző még a szakaszokban jelentkező gyors légzés, a kevesebb energia, gyengeségérzet, a mellkasi szorító érzés, a zihálás és a légszomj. Hogy több levegőhöz jusson, a kicsi gyakran nyújtogatja a nyakát, feszíti meg a mellkasát, amely szintén árulkodhat a betegségről.
Az asztmára hajlamosító tényezők lehetnek a szénanátha, az ekcéma, a családi halmozódás, a gyakori légúti fertőzések, az alacsony születési súly, illetve az édesanya dohányzása a szülés előtt vagy után.
Hogyan kezelhetők ezek a betegségek?
Akár asztmára, akár hörgőcskegyulladásra gyanakszunk, feltétlenül orvoshoz kell vinnünk a gyermeket, hiszen neki kell diagnosztizálnia, hogy a megfelelő kezelést kaphassa. Mivel a hörgőcskegyulladás oka általában vírusfertőzés, ezért az antibiotikumok nem használnak ennél a betegségnél. A gyermekorvos feltehetőleg ágynyugalmat és sok folyadékot rendel el, esetleg adhat légzéskönnyítő gyógyszert is. Kórházi kezelés csak súlyosabb esetben szükséges, amikor a gyermeket a kiszáradás veszélyezteti, vagy gyakori légzéskimaradásai vannak.
Az asztma esetében nagyon fontos naponta megfigyelni a jelentkező tüneteket, beszámolni ezek súlyosbodásáról vagy éppen javulásáról az orvosnak. Az asztmára a gyermek orvosa javasol különböző gyógyszeres készítményeket, és ő ad javaslatot arra is, milyen tünetek jelentkezése esetén adjunk ebből a gyermeknek, mit tegyünk, ha súlyosabbá válnak a tünetek, illetve hogy mikor szükséges a tünetek alapján sürgősségi ellátást igénybe vennünk.
Kapcsolódó cikkeink köhögés témában:
- Jelek, hogy túl érzékeny a gyerek hörgőrendszere
- Az elhúzódó köhögés okai gyerekeknél
- Ha köhög a gyerek
Kapcsolódó cikkek
