Gyerek

Soha nem voltak ennyire magányosak az anyák

Legalábbis hajlamosak vagyunk ezt gondolni. Az anyaság eszménye koronként változik, ma rengeteg az elvárás egy elmagányosodó társadalomban.
2019. Október 10.
Soha nem voltak ennyire magányosak az anyák (fotó: iStock)

Régen minden jobb volt, az anyáknak több idejük volt a gyerekeikre – sokszor találkozunk ezzel a mondattal, de vajon igaz-e? Ennek jár utána a hvg.hu cikke, koronként veszi végig, hogy milyen volt az anyakép és egyáltalán mit értünk anyai szeretet alatt. Utóbbi nem csupán ösztön, hanem kultúránként eltérő, ahogyan befolyásolja a társadalmi, gazdasági vagy politikai helyzet is.

A szerető anya képe fokozatosan alakult ki a keresztény kultúrkörben: a 12-15. században felerősödő Mária-kultusz például nagyban befolyásolta. Már a felvilágosodásban is hangsúlyozták, hogy mekkora szerepe van az anyának a gyerek személyiségének kialakulásában.

A 19. században festmények, versek, regények örökítették meg szelíd anya alakját, akinek a legfontosabb a családja. Csakhogy közben a polgári értékrend konzerválta a nemi alapú alá-fölé rendeltséget. A polgári családmodellben a férfi jelentette a kapcsolódási pontot a külvilág felé, a középosztálybeli nők otthon kellett, hogy maradjanak, úgy tartották, hogy a világi érvényesülés beszennyezi őket. Ugyanakkor ellentmondásos is ez az időszak, sorra jelenik meg a művelt, olvasott nő képe, fellendül a nőnevelés. A családi élet rendezése és összetartása mint nő, anya szerep mellett ebben a korban egyre több nő kényszerül munkába állni, a paraszti társadalomban pedig mindenki – férfi, nő, gyerek – dolgozott.

Az első világháború nagy változást hozott: mivel a férfiak bevonultak katonának, a nők vették át a gazdasági és társadalmi szerepeket, tömegesen mentek el gyárakba és a földekre dolgozni a megélhetésért.

A 20. század második felére pedig már annyi anya vállalt állást, hogy elindulhatott a vita a munkavállaló és otthonmaradó anyákról.

És aztán jön az örök kérdés: ki tölt több minőségi időt a gyerekkel? Gyakran szokás felemlegetni, hogy régen mennyivel több időt töltöttek az anyák a gyerekeikkel. De mit értünk régen alatt?

A középkorban például a gyermekágy idején a nőket nem hagyták magukra, segítették őket a nőrokonok, szomszédok. Utána azonban visszatértek a teendőikhez: mostak, főztek, szőttek vagy épp kiszolgáltak a boltban – és emellett voltak a gyerekeikkel. Ez szinte minden társadalmi rétegben így volt: a jobbágyoknál, a kézműveseknél, de még a nemesasszonyoknál is, utóbbiak az uradalmat irányították. Régen tehát az anyák nem többet foglalkoztak a gyerekeikkel, hanem máshogy és más körülmények között.

Nagyot ugorva a 20. században aztán megjelent a gyermekvállalás kifejezés, az anyaság, a család képét nagyban befolyásolta a szexuális forradalom, a fogamzásgátlók megjelenése. Először dönthettek arról a nők, hogy akarnak-e egyáltalán gyereket, akarnak-e anyák lenni, ha igen, hány gyereket vállalnak.

Magyarországon a Rákosi-korszak a nők gyárakba terelésével, illetve a Ratkó-korszak 1956-ig tartó abortusztilalmával és gyermektelenségi adójával formálta erőteljesen az anyaság- és a családképet. Az 1970-es években indultak el a hetes bölcsődék, ahol bent is aludhattak a gyerekek, ha az anyák műszakjai nem tették lehetővé, hogy gondoskodjanak róluk.

A nők manapság a nem elég jó anya ítéletével küzdenek. Sharon Hays, a Virginiai Egyetem szociológia professzora szerint napjainkra az intenzív anyaság jellemző, amely korábban soha nem látott terheket ró az anyákra – írja a hvg.hu cikke.

A mai felfogás szerint mindenekelőtt az anya felelős a gyerekért, annak mentális- fizikai egészségéért és a felneveléséért, amit gyerekközpontúan, a szakértők irányelveit figyelembe véve, érzelmi gazdagságot biztosítva kell végrehajtania, sok munkával és sok pénzzel. Csakhogy nincsenek már nagy közösségek, nincs háló, ami megtartaná az anyákat, egyedül hagyták őket a feladataikkal.

Jól látszik a probléma abból is, hogy sorra alakulnak olyan kezdeményezések, amelyek támogató közösséget jelenthetnek az anyáknak: kismama klubok, online anya csoportok. Nyáron még egy Komatál Program is indult, ami azt a hagyományt igyekszik feléleszteni, hogy a frissen szült kismama gyermekágyas időszakában a rokonok, barátok, ismerősök étellel segítették az anyát (és a családot).

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: HVG.hu