Régen minden jobb volt, az anyáknak több idejük volt a gyerekeikre – sokszor találkozunk ezzel a mondattal, de vajon igaz-e? Ennek jár utána a hvg.hu cikke, koronként veszi végig, hogy milyen volt az anyakép és egyáltalán mit értünk anyai szeretet alatt. Utóbbi nem csupán ösztön, hanem kultúránként eltérő, ahogyan befolyásolja a társadalmi, gazdasági vagy politikai helyzet is.
A szerető anya képe fokozatosan alakult ki a keresztény kultúrkörben: a 12-15. században felerősödő Mária-kultusz például nagyban befolyásolta. Már a felvilágosodásban is hangsúlyozták, hogy mekkora szerepe van az anyának a gyerek személyiségének kialakulásában.
A 19. században festmények, versek, regények örökítették meg szelíd anya alakját, akinek a legfontosabb a családja. Csakhogy közben a polgári értékrend konzerválta a nemi alapú alá-fölé rendeltséget. A polgári családmodellben a férfi jelentette a kapcsolódási pontot a külvilág felé, a középosztálybeli nők otthon kellett, hogy maradjanak, úgy tartották, hogy a világi érvényesülés beszennyezi őket. Ugyanakkor ellentmondásos is ez az időszak, sorra jelenik meg a művelt, olvasott nő képe, fellendül a nőnevelés. A családi élet rendezése és összetartása mint nő, anya szerep mellett ebben a korban egyre több nő kényszerül munkába állni, a paraszti társadalomban pedig mindenki – férfi, nő, gyerek – dolgozott.
Az első világháború nagy változást hozott: mivel a férfiak bevonultak katonának, a nők vették át a gazdasági és társadalmi szerepeket, tömegesen mentek el gyárakba és a földekre dolgozni a megélhetésért.
A 20. század második felére pedig már annyi anya vállalt állást, hogy elindulhatott a vita a munkavállaló és otthonmaradó anyákról.
És aztán jön az örök kérdés: ki tölt több minőségi időt a gyerekkel? Gyakran szokás felemlegetni, hogy régen mennyivel több időt töltöttek az anyák a gyerekeikkel. De mit értünk régen alatt?
A középkorban például a gyermekágy idején a nőket nem hagyták magukra, segítették őket a nőrokonok, szomszédok. Utána azonban visszatértek a teendőikhez: mostak, főztek, szőttek vagy épp kiszolgáltak a boltban – és emellett voltak a gyerekeikkel. Ez szinte minden társadalmi rétegben így volt: a jobbágyoknál, a kézműveseknél, de még a nemesasszonyoknál is, utóbbiak az uradalmat irányították. Régen tehát az anyák nem többet foglalkoztak a gyerekeikkel, hanem máshogy és más körülmények között.
Nagyot ugorva a 20. században aztán megjelent a gyermekvállalás kifejezés, az anyaság, a család képét nagyban befolyásolta a szexuális forradalom, a fogamzásgátlók megjelenése. Először dönthettek arról a nők, hogy akarnak-e egyáltalán gyereket, akarnak-e anyák lenni, ha igen, hány gyereket vállalnak.
Magyarországon a Rákosi-korszak a nők gyárakba terelésével, illetve a Ratkó-korszak 1956-ig tartó abortusztilalmával és gyermektelenségi adójával formálta erőteljesen az anyaság- és a családképet. Az 1970-es években indultak el a hetes bölcsődék, ahol bent is aludhattak a gyerekek, ha az anyák műszakjai nem tették lehetővé, hogy gondoskodjanak róluk.
A nők manapság a nem elég jó anya ítéletével küzdenek. Sharon Hays, a Virginiai Egyetem szociológia professzora szerint napjainkra az intenzív anyaság jellemző, amely korábban soha nem látott terheket ró az anyákra – írja a hvg.hu cikke.
A mai felfogás szerint mindenekelőtt az anya felelős a gyerekért, annak mentális- fizikai egészségéért és a felneveléséért, amit gyerekközpontúan, a szakértők irányelveit figyelembe véve, érzelmi gazdagságot biztosítva kell végrehajtania, sok munkával és sok pénzzel. Csakhogy nincsenek már nagy közösségek, nincs háló, ami megtartaná az anyákat, egyedül hagyták őket a feladataikkal.
Jól látszik a probléma abból is, hogy sorra alakulnak olyan kezdeményezések, amelyek támogató közösséget jelenthetnek az anyáknak: kismama klubok, online anya csoportok. Nyáron még egy Komatál Program is indult, ami azt a hagyományt igyekszik feléleszteni, hogy a frissen szült kismama gyermekágyas időszakában a rokonok, barátok, ismerősök étellel segítették az anyát (és a családot).
Kapcsolódó cikkeink:
- Anyák és a bűntudat – Minden egyszerre nem megy
- A láthatatlan anyaság
- Az anyák még sosem voltak ennyire frusztráltak, mint most
Forrás: HVG.hu
Kapcsolódó cikkek
