Azt egyértelműen szabályozza a Munka Törvénykönyve, hogyan alakulnak a gyerek utáni pótszabadságok a szülők számára. Így egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után összesen hét munkanap pótszabadság jár a szülőnek a születéstől a gyerek 16 éves koráig. Fogyatékos gyermek esetén a pótszabadság két munkanappal nő.
De mi van olyankor, hogyha felborul a hagyományos családmodell és nem egyértelmű, kit is kell szülőnek tekinteni? Ennek járt utána az ado.hu.
Mi van olyankor, hogyha válás után az anyához odaköltözik a barátja, akire a gyerek már-már nevelőapaként tekint? Őt is megilletné a pótszabadság? (Eláruljuk: nem. Magyarázat lentebb.)
A törvény Záró rendelkezései szerint a munkajogi rendelkezések alkalmazásakor a szülő azt a gyermeket veheti számításba, akit a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevel vagy gondoz. Tehát nem elsősorban a vérségi kapcsolatnak lesz jelentősége.
Az alábbi személyek vehetik igénybe a szülőknek járó munkajogi kedvezményeket:
- a vér szerinti és az örökbefogadó szülő,
- a szülővel együtt élő házastárs;
- az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van;
- a gyám;
- a nevelőszülő;
- a helyettes szülő (ő csak abban az esetben, ha a családtámogatási jogszabályok alapján is szülőnek minősül).
A fenti felsorolásból jól látható, hogy ha a gyermeket a vérszerinti édesapa (Y. úr) neveli, mert édesanyja évekkel azelőtt különköltözött, és a hosszú ideje együttélő barátnője a gyermekről anyaként gondoskodik, a barátnő pusztán e minőségében nem jogosult a gyermekek utáni pótszabadságra.
A pótszabadságra való jogosultsággal kapcsolatban gyakori tévedés forrása, hogy a régebben (2012. január 1. előtt) hatályos szabályozás szerint csupán az egyik, mégpedig a szülők döntése alapján gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt illette meg a pótszabadság. Ebben az időben az a munkáltató, aki pótszabadságot adott ki a munkavállalónak, igazolni kérte, hogy a munkavállaló házastársa, párja nem vesz igénybe a saját munkáltatójánál pótszabadságot. Annak ellenére azonban, hogy 2012. január 1. óta mindkét szülő alanyi jogon jogosult a pótszabadságra – amennyiben esetükben megvalósulnak a szülőség fenti kritériumai -, még mindig előfordul, hogy a régi szokás továbbéléseként a munkavállalótól bekérik az említett igazolást. Ma már ennek semmilyen jogalapja nincs, így ez a gyakorlat helytelen.
Kapcsolódó cikkeink:
- Mikor válnak a legtöbben?
- Ha a szülők hamar elválnak, a gyerek később házasodik?
- 5 hiba, amit az elvált szülők elkövetnek
Kapcsolódó cikkek
