Megint híztál… egyre szélesebb vagy.
A Pediatrics szaklapban megjelent kutatás eredménye szerint érdekes módon ellenkező hatást érünk el, ha a gyerekeket kövérnek nevezzük. Függetlenül attól, hogy hány kiló a gyerek, hízni fog, amennyiben a szülő kövérnek könyveli el. Ezzel párhuzamosan az is érdekes, hogy szülők 82 százaléka épphogy alulbecsüli a gyermeke súlyát, mintha nem akarna szembesülni a valósággal. Főként azok a szülők tévedtek ebbben, akik maguk is többletsúllyal küzdenek – ez is beszédes.
A kutatásban 3500 ausztrál gyermek vett részt, a kezdetkor 4-5 évesek voltak. Közülük 20 százalék volt túlsúlyos és 75 százalék normál alkatú. Ha a szülő úgy vélte, hogy a gyereke kövér, akkor az illető valóban többet hízott 13 éves korára, mint azok a társaik, akiket nem stigmatizáltak ily módon.
Na, emiatt hízol!
Olyankor szokott elhangozni ez a mondat, amikor a gyermekünk (ismét) édességet, csokit, fagyit, kekszet, sütit… kér. Ez nyilván nem jó dolog, de többet érünk vele, ha nem a káros dolgokat tiltjuk, hanem az egészségesek fogyasztását ösztönözzük. És még egy dolog: ne legyen tele a szekrény mindenféle finomságokkal, mert úgy sokkal nehezebb távol tartani ezektől a gyerekeket, mintha eleve meg sem vennénk a boltban azt, aminek a fogyasztását ellenezzük.
Már harmadszor szedsz!
Ezt a mondatot az asztalnál hallhatjuk ebédkor, és bizony elég megszégyenítő. Gondoljuk meg, hogyan éreznénk magunkat, ha ránk szólna valaki, amikor épp beleharapnánk a következő fogásba. Ez bizony csak a frusztrációt növeli, a folyamatot nem ennél a pontnál kell megállítani… ráadásul ez étkezési zavarokhoz is vezethet. Akkor inkább próbáljuk meg azt, hogy magunk tálalunk, eleve kiszabott mennyiségekkel.
Én édes kis dundusom!
Talán kedvességnek szánjuk, de az efféle megbélyegzés nagyon nem tesz jót az önbizalomnak. A becenév ráadásul olyasvalami, ami nagyon meghatározza az identitást, a gyerek lényegében azonosítja magát vele. Akkor ne csodálkozzunk, ha utána igyekszik megfelelni ennek a képnek, és akkor érzi magát biztonságban, ha továbbra is ő maradhat „a kövér gyerek” a családban.
Így az életben nem fogsz lefogyni!
A bűntudatkeltéssel az a fő baj, hogy ördögi kört hoz létre: minél rosszabbul érzi magát egy gyerek a formája miatt, annál többet eszik, hogy tompítsa a rossz érzést, és a helyébe jó élményeket gyűjtsön. Ezt hívják örömevésnek vagy hiányevésnek, ami az elfogadás hiányát hivatott pótolni – persze hiába. Ennél célravezetőbb az, ha az egész család igyekszik egészségesebben étkezni, ezzel is segítve a legkisebbeknek. Hiszen ha mi kólázunk és nassolunk, nem nagyon várhatunk mást tőlük sem…
Nem fogsz tetszeni a fiúknak/lányoknak
Az Amerikai Pszichológiai Társaság azt javasolja, hogy – ha már beszélünk a gyerekkel a súlyáról – tudatosítsuk benne, hogy az elsősorban nem a megjelenés miatt fontos, hanem az egészség miatt. Elmondhatjuk, hogy nem mindig könnyű egészséges életmódot folytatni, viszont milyen sok előnnyel jár, ha sikerül. A gyerek érezze a támogatást és a bizalmat, lássa, hogy nincs egyedül a problémájával!