Levente hetedik osztályos lánya a házirendet megszegve, az óraközi szünetben használta a telefonját, amit az ügyeletes tanár szó nélkül elvett tőle, majd a készüléket az igazgatói irodában található szekrénybe tette. Mivel az iskolai szabályzat szerint az elkobzott mobileszközöket csak a szülő vagy az általa meghatalmazott családtag jogosult átvenni, így Levente kellemetlen helyzetben találta magát: „Elfogadom, hogy a gyerek hibázott, és a szabályszegés miatt szankcióval sújtják. Azt azonban elképesztő dolognak tartom, hogy csak mi hozhatjuk el a telefont, és csak 16 óráig. A munkám miatt nem érek oda időben az iskolába, és nincsenek családtagok sem a közelünkben, akiket megbízhatnék a feladattal. Most kénytelen vagyok kérvénnyel fordulni az iskolaigazgatóhoz, hogy visszakaphassa a gyerek a mobilját. Nem vagyok benne biztos, hogy jogszerűen jár-e el az iskola.”
A szülőket és a pedagógusokat is megosztja a kérdés
A szülők és tanítók körében is gyakran felbukkanó téma a gyerekek iskolai telefonhasználata, röpke közvélemény-kutatásom során pedig az is kiderült, hogy az oktatási intézmények ezzel kapcsolatos házirendje olykor óriási indulatokat vált ki.
Az intézmények többségében lenémítva kell a táskában tartani a készüléket, és csak szünetben szabad használni. Kiderült az is, hogy még mindig bevett gyakorlat a mobilok óra előtti begyűjtése, a renitens diákoktól pedig akár el is veszik a készüléket, ha az órai munkát megzavarják.
GalyóTünde – fotó: magánarchívum
Egy fővárosi katolikus gimnázium házirendjében arról olvashatunk, hogy a szigor a notebookra, az okoskarkötőre és okosórára és minden internetes kommunikációra alkalmas eszközre kiterjed. Aki szabályt szeg, annak át kell adnia az eszközt, amit csak délután kaphat vissza. Emellett a tanóra megzavarása miatt írásbeli jóvátételre is szükség van, ami egy egyoldalas kézzel írt fogalmazást jelent a meghatározott szempontrendszer szerint. Ebben az intézményben egyébként az engedély nélküli kép-, mozgókép és hangfelvétel készítése is súlyos szabálysértésnek minősül, és az iskola bizonyos területein egyáltalán nem használható az eszköz.
Az általam megkérdezett szülőket a telefon elvétele bosszantja leginkább, ami szerintük nemcsak a magántulajdon védelmének a kérdését, hanem az adatokkal való visszaélés lehetőségét is felveti. Hiszen például egy közös dobozba lerakott telefont bárki kivehet, megnézheti annak tartalmát, vagy akár kárt is tehet a készülékben.
Mások szerint inkább meg kellene tanítanunk gyerekeinket a helyes mobilhasználatra, hogy ne lógjanak a telefonon egész nap.
Hová tegyek egy kémia szaktanteremben húsz értékes mobilt?
Galyó Tünde biológia, kémia, fizika szakos tanár és PR-szakértő a magán-és közszférában is tanított, valamint kommunikációs feladatokat is ellátott egy közoktatási intézményben. Jelenleg saját vállalkozásában tanít online, emellett pedig természettudományos témájú anyagokat készít, és ismeretterjesztő előadásokat tart. Korábban egy XII. kerületi gyakorló általános iskolában dolgozott, ahol fel sem merült benne, hogy elvegye a telefont a gyerekektől. Az iskola házirendjében ez a kérdés jól volt szabályozva, másrészt a diákok jellemzően szabálykövetők voltak. „Nálam az előzetes – óra eleji – mobil összegyűjtés sem fordult elő, jogom sem lett volna hozzá, és nem is lett volna értelme. Hová is tehettem volna egy kémia szaktanteremben húsz értékes mobilt? Tanórán megesett, hogy a diákok a csoportmunka során használtak okostelefont vagy az iskola tabletjeit, minden más esetben azonban a táskájukban tartották azokat lenémítva vagy kikapcsolva az intézmény házirendjének megfelelően.”
Fotó: Getty
A pedagógus úgy véli, hogy a Z generáció más egy kicsit, mint a többi, a kerületben élő gyerekek ráadásul korábban kapnak okostelefont, mint az országos átlag. Ezért az iskolájukban a tiltás helyett inkább a biztonságos internethasználatra helyezték a hangsúlyt. „Mivel a gyerekek életkoruk és állapotuk miatt fokozottan védendők, nekünk felnőtteknek kell úgy megalkotni és betartatni a szabályokat, hogy az az ő érdeküket szolgálja. Úgy gondoltam, és ezzel egyetértett a vezetőség is, hogy a szülők edukálásával a diákoknak is segítünk, hiszen ha a szülők otthon felelősen használják a mobilt, az a gyermek számára is példát mutat. Ezért is készítettem el – az intézményvezető kérésére – egy tájékoztató anyagot a szülőknek az okostelefon használatáról és az internet veszélyeiről. A tájékoztató végén egy táblázatban feltüntettem néhány, a diákok által is ismert alkalmazás korhatárát, ezzel segítve a szülőknek abban a dilemmában, hogy szüksége van-e például egy 12 éves gyermeknek Instagram-fiókra vagy sem.”
Az iskolai telefonhasználatról – jogász-szemmel
Hogy és miként szabályozhatja az iskola a tanulók mobiltelefon-használatát? Jogában áll-e a pedagógusnak elvenni a telefont a diákoktól?
Dr. Kaveczki Andrea adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogász korábban öt évet dolgozott egy tankerületnél, ez idő alatt pedig rengeteg tapasztalatra tett szert a témával kapcsolatban, ami szerinte túlmutat a mobilhasználat szabályozásán. “Amikor a gyermek belép az iskolába, akkor a szülő felügyeleti joga átszáll az intézményre. Ezt azt jelenti, hogy az iskolának kell gondoskodnia a rábízott tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről. Az iskola tehát feladatául kapja, hogy „vigyázzon” a gyermekre, ezt a tevékenységét pedig csak bizonyos szabályok betartása és betartatása mentén tudja megfelelően ellátni – mutatott rá a szakember, aki szerint a mobiltelefon használata, vagy iskolába történő bevitele számos olyan problémát is vet fel, amely ezelőtt tizenöt-húsz évvel még nem is létezett. „Ezekkel a multifunkcionális eszközökkel észrevétlenül lehet hangfelvételt, videót, vagy képet készíteni. Lássuk be, hogy a mobiltelefon használatának kultúrája inkább kulturálatlanság. Sok esetben mi, felnőttek sem tudjuk megfelelően kezelni ezeket a készülékeket, a gyerekek pedig szinte egyáltalán nincsenek tisztában például azzal, hogy társaikról készített fénykép jogsértő is lehet – főleg, ha ahhoz a másik nem járult hozzá, ráadásul még közösségi oldalakra is felkerül.”
Kaveczki Andrea – fotó: magánarchívum
Andrea arra is felhívta a figyelmet, hogy hogy az iskolákban oktatás folyik, a tanulóknak pedig joga (méghozzá nemzetközi egyezményekben rögzített alapjoga) és persze egyben kötelessége tanulni. „Az intézményeknek tehát joguk, sőt kötelezettségük is saját működési rendjüket meghatározni, pontosan azért, hogy felelősséget tudjanak vállalni a tanulókért, avagy éppen az ott dolgozókért, illetve biztosítani tudják az oktatás zavartalanságát. Mindezek tükrében talán már más megítélés alá esik a konkrét kérdés” – tette hozzá szakember.
Mit mond a köznevelési törvény?
A köznevelési törvény szerint az adott iskola házirendje előírhatja a tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését, vagy a bevitel bejelentését. A házirend a tanulói jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. „Ebből a törvényi részletből úgy tűnhet, hogy az oktatási intézmény akár meg is tilthatná a mobil bevitelét, amennyiben az iskolában arra nincs szükség” – mutatott rá dr. Kaveczki Andrea, aki szerint azonban ez ma már egyáltalán nem jellemző.
Ennek egyik oka az lehet, hogy az oktatási jogok biztosa a téma vizsgálatakor rámutatott arra, hogy ez a korlátozás nem ad teljes körű, általános felhatalmazást. Az iskolák azon döntésének ugyanis, hogy valamit kitiltanak, észszerűnek kell lennie, és nem lehet önkényes. Azok a tárgyak pedig, amelyeket az emberek az adott helyre általában magukkal visznek, nem tilthatók ki, mert ez indokolatlanul széles mértékben korlátozná a tulajdonhoz fűződő alkotmányos alapjogokat. Az oktatási jogok biztosa szerint „napjainkban a mobiltelefon olyan használati eszköz, amelyet az emberek – így a tanulók is – rendszeresen hordanak, folyamatosan használnak, és maguknál tartanak szinte mindig.”
Andrea kérdésemre elárulta, hogy a mobiltelefon és egyéb digitális, infokommunikációs eszközök tanórai és foglalkozásokon való használatát a köznevelési intézmények működési rendjét meghatározó miniszteri rendelet a házirend hatáskörébe utalja. Ebből a jogszabályi felhatalmazásból következik, hogy az intézmények nemcsak, hogy beleszólhatnak, de bele is kell szólniuk a diákok mobiltelefon használatába. A házirendet, ami a diákönkormányzat előzetes véleményezésével készül el, az iskolák saját maguk határozzák meg, így a szabályozás nem egységes, intézményenként eltérő lehet. Fontos azonban az is, hogy a szülőnek joga van a házirend megismeréséhez.
Az iskolai mobilozás szankcionálása – mi a helyes gyakorlat?
A szakember szerint a tiltott használatnak lehetnek szankciói, így akár az is, hogy a tanár elveszi a telefont. Itt azonban már vannak különbségek azzal kapcsolatban, hogy figyelmeztetik-e előtte – és ha igen, akkor hányszor – a diákot; és abban is, hogy az óra vagy a nap végén, esetleg kizárólag a szülőnek adják-e vissza a készüléket. Az oktatási jogok biztosa részletesen elemezte ezeket a kérdéseket.
Az iskolában a pedagógus kötelezettsége – többek között – az is, hogy a tanítás zavartalanságát biztosítsa. Ennek keretében pedig, amennyiben a rend másképpen nem biztosítható, elveheti vagy elkérheti a tanulóktól azt a zavaró eszközt, amely megakadályozza, hogy a tanuló vagy társai a tanulásra koncentrálhassanak. Ez a tulajdonjog jogszerű korlátozásának minősül. Véleményem szerint a pedagógusnak ezt mindenképpen igazolható módon érdemes megtennie, azaz mindig legyen jelen más személy, akár egy diák is – jelezte dr. Kaveczki Andrea.
A szakember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy fontos, hogy a korlátozás arányban álljon a céllal – vagyis, hogy a tanuló az órai anyaggal foglalkozzon és ne mással, és csak addig terjedjen ki, amíg ez a cél fennáll. Ez azt jelenti, hogy mihelyt az órának vége, a tanár a tanuló tulajdonában lévő tárgyat nem tarthatja többé magánál.
A pedagógus tehát – az oktatási jogok biztosa szerint – jogszerűen nem zárhatja el a tanuló mobiltelefonját. Ugyanakkor más szankcióval, például fegyelmi eljárással rábírhatja a tanulót a jogkövető magatartásra. Legkésőbb a tanóra végén a pedagógus jogalap nélkül birtokolja a telefont, és a Polgári Törvénykönyv szerint köteles azt a birtoklásra jogosultnak, ebben az esetben a tanulónak kiadni. Amennyiben ezt nem teszi meg, felelős lesz minden olyan, az eszközt érintő kárért, ami a jogosultnál nem következett volna be – hívta fel az érintettek figyelmét a szakértő.
Kinek a felelőssége, ha a telefon megsérül vagy eltűnik?
Az iskolai telefonelvétellel kapcsolatban felmerülő dilemmák egyike, hogy kit terhel a felelősség, ha az eszköz megsérül vagy eltűnik. “Ebben az esetben is a köznevelési törvényt hívhatjuk segítségül, amely egyébként nagyon szigorú szabályokat tartalmaz erre vonatkozóan, hiszen az intézmény kártérítési felelőssége nem a felróhatóságon alapul, hanem objektív – mondja dr. Kaveczki Andrea. Az iskola a tanulónak e jogviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Amennyiben az adott intézmény rendelkezik felelősségbiztosítással, ilyen esetben a biztosító áll helyt az okozott kárért.”
Andrea szerint azonban érdemes átgondolni azt is, hogy mennyire indokolt egy több százezres készüléket bevinni az iskolába.
Az iskola dönthet úgy is, hogy a házirendben megtiltja a kirívóan nagy értékű mobiltelefonok bevitelét. Ha a diák ennek ellenére tart magánál egy ilyen tárgyat, a pedagógusnak fel kell hívnia a figyelmét arra, hogy a telefonban keletkezett kárért az intézmény csak szándékos károkozás esetén felel. Ez sem szolgálhat azonban kibúvóként az intézmény kárfelelősségét tekintve, azaz a házirendben nem tiltható meg a mobiltelefonok bevitele, csak azért, hogy az iskola mentesüljön a kártérítési kötelezettsége alól.
Mit hoz a jövő az infokommunikációs eszközök iskolai használatával kapcsolatban?
Dr. Kaveczki Andrea nem túl derűlátó a témában. Tapasztalatai szerint a digitális fejlődés sokszorosan körözte le a társadalom felkészültségét, az egyes emberek között pedig óriási kulturális és ismeretbéli különbség húzódik meg.
A szakember szerint nehéz mindenki számára megfelelő megoldást találni, de a korlátlan telefonhasználatot semmiképp nem tartja elfogadhatónak. „Ami az egyik gyerek esetében jog, az társuk esetében lehet korlátozás, amikor sérül a tanuláshoz való joga, hiszen a pedagógus a tanítás helyett éppen fegyelmez. Ugyanez a helyzet, ha a diákok hozzájárulás nélkül készítenek egymásról fotót, videót. Persze, több olyan kirívó eset is volt, ahol éppen a gyerekek által készített felvételek bizonyítottak egy-egy jogsértő cselekményt.”
Kapcsolódó cikkek
