A létfontosságú vas „tartalékai” a vasraktárak, amelyek a vérképzéshez, az izmok, az agy és az immunrendszer normál működéséhez nélkülözhetetlenek. Ha azonban
hirtelen megnő, a raktárak kiürülhetnek, és a hiány akár komoly egészségügyi problémákhoz is vezethet. De lássuk először, miért is nélkülözhetetlen ez a mikroelem!
A vas szerepe a szervezetben
A vas nélkülözhetetlen az élethez, hiszen számos biokémiai folyamatban vesz részt. Legfontosabb feladata az oxigén és a szén-dioxid szállítása a véráramban, de a normál vörösvértest-képződésen túl szükség van rá a vázizomzat, az immunrendszer, az idegrendszer, az anyagcsere, a szívizomzat és az agy működéséhez. Mivel a szervezet nem tud vasat előállítani, a bevitelről táplálkozással és szükség esetén vaspótlással kell gondoskodni.
Mennyi vasra van szükségünk?
Fotó: Getty
A napi vasszükséglet életkor, nem és egészségi állapot függvénye:
- Felnőtt férfiak: 10–12 mg
- Felnőtt nők: kb. 15 mg (a menstruációs vérveszteség miatt)
- Terhes kismamák: 30–60 mg
- Kisgyermekek: 8–10 mg
- 10 év feletti fiúk: 10–12 mg
Hogyan pótolható a vas?
A vasat kizárólag külső forrásból tudjuk bevinni. Bár sok élelmiszer tartalmaz vasat, annak típusa és felszívódása nagyon eltérő lehet.
Kétféle vasforrást különböztetünk meg:
- Hemvas: csak állati eredetű ételekben található (vörös húsok, baromfihús, belsőségek, tengeri herkentyűk). Ez 3–4-szer hatékonyabban szívódik fel.
- Egyéb források: növényi forrásokban (például spenót, hüvelyesek, diófélék) és részben állati termékekben is megtalálható, de rosszabbul hasznosul.
A vas felszívódása a vékonybélben történik, mértékét pedig befolyásolja a vasraktárak telítettsége, az étrend összetétele, a bélrendszer állapota valamint a szervezet aktuális vérképzési igénye.
Bizonyos gyógyszerek (például savlekötők, egyes antibiotikumok), valamint betegségek (cöliákia, gyulladásos bélbetegségek) rontják a vas felszívódását.
Kiegyensúlyozott étrend mellett naponta legfeljebb 5–10 mg vasat viszünk be, aminek csupán 10–20%-a szívódik fel.
A vasraktárak szerepe
A szervezetben lévő vas döntő része aktív formában, például a hemoglobinban található, de egy kisebb hányad a vasraktárakban tárolódik – főként a májban és a lépben.
Ezek a tartalékok kulcsfontosságúak, mert szükség esetén innen tud a szervezet vasat mozgósítani. Ha a bevitt vas mennyisége tartósan kevesebb a szükségesnél, a raktárakból vonja el a hiányzó mennyiséget – ez azonban idővel kimeríti őket.
Mikor ürülhetnek ki a vasraktárak?
A szervezetből naponta átlagosan 1–2 mg vas távozik, nőknél a menstruáció miatt ez elérheti a 4 mg-ot is.
A vasveszteség mértékét több tényező befolyásolja:
- műtéti beavatkozás,
- gyors növekedés (gyermek- és kamaszkor),
- terhesség,
- fokozott fizikai terhelés.
Amikor a szervezet vasigénye hirtelen megnő, és ezt az étrend már nem tudja fedezni, a vasraktárakból kezd el vasat felhasználni. Ha a pótlás elmarad, vashiány alakul ki.
Különösen jellemző ez várandósság idején, amikor az anya szervezetének vasszükséglete ugrásszerűen megnő. A terhesség alatti vashiány hatással van az anya és a magzat egészségére, befolyásolhatja a terhesség kimenetelét, a szülést és a szülés utáni regenerációt is.
Hogyan előzhető meg a vashiány?
Ha a táplálkozás önmagában nem fedezi a szükségletet, szájon át szedhető vaskészítmény segíthet a pótlásban.
Ezek olyan formában tartalmazzák a vasat, amely szabályozottan és biztonságosan szívódik fel, így hatékonyan támogatják a vasraktárak feltöltését és a szervezet egészséges működését.
Kapcsolódó cikkek
