Mi a közös az E 120 adalékanyagban és a sáskachipsben? A rovarok, és az a tény, hogy mindkettő kapható élelmiszerként itthon. Szép lassan belopózik a rovarfogyasztás a mindennapjainkba is, vagy ez egyelőre futurisztikus elképzelés? – teszi fel a kérdést az nlc. cikke.
Sokan felhördültek itthon az Európai Bizottság január végi döntésén, miszerint immár négy rovar engedélyezett élelmiszerként és élelmiszer-összetevőként az unióban, így hazánkban is. Pedig évek óta gyarapodik az uniós lista, így az alombogárlárvák engedélyeztetésével immár négy rovar is hivatalosan élelmiszernek minősül a korábban emberi fogyasztásra alkalmasnak nyilvánított házi tücsök, lisztbogár és vándorsáska mellett.
Az agrárminisztérium gyorsan reagált az eseményekre, és Magyarország e téren is különutas szerepet vállal az unió tagállamai között: módosítják az élelmiszerek jelölési rendeletét, hogy a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők legyenek a boltok polcain – a magyar étkezési hagyományok védelmében.
Mi, magyarok „nem szorulunk rá a kukacevésre”
Az agrártárca közleményében Nagy István emlékeztetett arra, hogy „a közvélemény-kutatások is azt bizonyítják, hogy a magyar emberek nem akarnak rovarokat enni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint a fogyasztók kevesebb, mint 5 százaléka fogyasztana szívesen rovarokból készült ételt, több mint 70 százalékuk pedig határozottan elzárkózik a lehetőségtől”.
Nem így vannak ezzel azok a székesfehérvári hetedik osztályosok, akik nemrég csokiba mártott szöcskét és rovarlisztes palacsintát kóstoltak a Mathias Corvinus Collegium (MCC) FIT Programja keretében. Mint a feol.hu-nak elmondták, olyan érzés, mintha csipszet ennének, csak kicsit semlegesebb az íz.
A Nébih honlapján olvasható információk közül lényeges, hogy „a fenti rovartermékek esetében kizárólag a fagyasztott/szárított/por formában történő forgalmazást engedélyezte az EU. Továbbra is érvényes tehát, hogy élő/nyers állapotban nem lehet rovarokat élelmiszerként árusítani.
Élelmiszeradalékok versus „új élelmiszerek”
Pedig a rovarok nem újkeletűek az ételeinkben, az Európai Unió új engedélyeztetései azonban úgynevezett új élelmiszernek minősülnek. A Nébih tájékoztatása szerint „e kategóriába soroljuk azokat az élelmiszereket, melyeknél nem igazolt, hogy 1997. május 15-ét megelőzően hagyományosan fogyasztották az EU területén”.
Ennek nyomán került forgalomba tavaly ősszel Magyarországon is tücsökfehérje-chips és ropogós sáska. A fűszeres snackek ára egyelőre igen borsos, még nem érzékelhető, hogy ezek volnának a húsokat felváltó, olcsó fehérjealternatívák. Mindössze 10 gramm sáska ára 3100 forint a Kifli.hu-nál, és az ajánlója kétségtelenül a bevállalós ínyenceket célozza:
Ehető keleti vándorsáska curry ízesítésben. Egy doboz 10 gramm fincsi sáskát tartalmaz. Európai tenyésztés, francia elkészítés.
Régóta velünk vannak: pajzstetű-váladék a csokibevonatban, bíbortetű a joghurtban
„Láthatatlan” rovarszármazékokat már eddig is fogyasztottunk. Ezek adalékanyagok formájában kerülnek az élelmiszerekbe, és bár csupán három E-számról van szó, azonban ezek használata széles körben elterjedt az édességek, nassolnivalók és tejtermékek körében. Ezek az élelmiszer-adalékok rovarból, illetve rovarszármazékokból (pl. gyanta vagy váladék) készülnek.
Hogy pontosan melyek ezek, abból ízelítőt találsz, ha IDE kattintasz.
Kapcsolódó cikkek
