A kérdések fordítója, Dr. Makara Mihály belgyógyász, a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főorvosa 2017 óta foglalkozik a negatív gyermekkori élmények és hatásaik tudományos igényű vizsgálatával, valamint egy nemrég alapított egyesülettel is próbál tenni a gyermekek egészséges lelkivilágáért. A főorvost Biró Péter interjúvolta a 24.hu számára.
Az újpesti felmérésre tulajdonképp azért kerül sor, mert tavaly ősszel az egyik itteni gimnázium diákja öngyilkos lett, és a tragédia után fontosnak tartották megvizsgálni a tanulók mentális egészségét. Mint a cikkből kiderül, döbbenetes adatok jöttek ki. „Mintegy ötszáz, 9. és 12. osztályos diák válaszolt, majdnem minden második gyerek beszámolt verbális bántalmazásról, minden negyedik szexuális abúzusról is. Érdekes módon a bullyinget kevés gyerek említette, viszont a tanulók közel harmada tapasztalta az érzelmi elhanyagolást, és a válaszok szerint minden ötödik gyereket ért már fizikai bántalmazás. A diákok negyede azt mondta, olyan családban él, ahol valamilyen formában jelen van a függőség” – kommentálta az eredményeket Dr. Makara Mihály, aki szerint minél több negatív élmény van egy gyerek életében, annál valószínűbb, hogy dohányozni fog, kábítószer- vagy alkoholfüggő lesz. „A lelkileg bántalmazott gyerekeknél később különböző szervi betegségek, korai halálozás vagy éppen öngyilkosság is előfordulhat.”
A 2022 őszén az UNICEF megbízásából készült országos felmérésben a megkérdezett magyar tizenévesek 85 százaléka mondta azt, hogy már legalább egyszer megtapasztalta az iskolai bántalmazást, a diákok 66 százaléka számolt be arról, hogy tanulmányai során rendszeresen éri vagy érte fizikai, lelki vagy verbális erőszak, a válaszadók csaknem fele ráadásul napi szinten tapasztalt ilyet.
De vajon egy belgyógyász miért foglalkozik a májbetegségek után gyermekek mentális egészségével? „Az infektológia például annak idején azért tetszett, mert konkrét válaszokat ad egy adott kérdésre – magyarázza Makara Mihály – Van egy emberi szervezet, megtámadja a vírus vagy a baktérium és a kezemben van a gyógyszer, amivel meggyógyíthatom. A gennyes agyhártyagyulladásba a betegek 99 százaléka belehal, ha nem kap antibiotikumot, ha viszont igen, 99 százalék, hogy túléli. Tetszett, hogy ilyen tiszta, lehet ismerni a szervezetet, a gyógyszert, minden logikus és kiszámítható. Elméletileg. De minden kutatás azt mutatja, hogy Magyarországon a legtöbben a népbetegségekben halnak meg, például alkoholizmusban, rákban, vagy szív- és érrendszeri problémákban. Ha lassan is, de eljutottam oda, hogy itt sokkal összetettebb a helyzet. Ez már nem annyira fekete-fehér, mint a vírusfertőzések, érdekelt a komplexitása is, milyen élettani, mentális vagy lelki okok húzódhatnak meg a betegségek mögött. Én főleg alkoholistákat, zsírmájjal küzdő betegeket kezelek, de vannak hepatitisesek is, ezek mind az életmóddal függenek össze, a folyamatok pedig időben és lelkiekben egymásra épülnek. Inkább a betegséget gyógyítják, pedig a kiváltó okot is kezelni kellene. Már a perinatális és a születés utáni időszak is hatással lehet erre, az első ezer nap például kiemelten fontos a gyerekek életében.
Mint a cikk részletezi, tavaly ősszel a tanév első két hetében tízen kíséreltek meg öngyilkosságot az újpesti középiskolások közül, ezért az önkormányzat a Hétszínvilág Egyesülettel közösen terápiás szobákat hozott létre, amelyekben pszichológusok és szociális munkások segítik a diákokat. A program egyelőre három hónapig tart, tehát október végén ismerhetjük meg a tapasztalatokat.
Ezen túl időközben megalakult az Egyesület a Gyermekek Egészséges LelkiVilágáért nevű szervezet is. Az interjúban erről a munkáról szintén beszél a főorvos, azt is részletezi, milyen formában tudnak segíteni a gyerekeknek. KATTINTS A TELJES BESZÉLGETÉSÉRT!
Kapcsolódó cikkek
