Nagy felháborodást keltett a napokban, hogy egy harminckilenc éves budapesti pedagógiai asszisztens TikTok-videóban beszélt arról, hogy intim kapcsolatot tart fenn egy tizenöt éves fiúval.
Mint kiderült, B. Zsolt a III. kerületi Krúdy Gyula Általános Iskola munkatársaként tette mindezt, ám azóta az Észak-budapesti Tankerületi Központ felmondta a szerződését, vagyis elbocsátották a történtek miatt.
A Telex birtokába jutottak B. Zsolt korábban letörölt TikTok-videói is, amelyekből kiderül, hogy erősen vonzódik a tinédzser korosztályhoz, de szerinte ha nem tanár-diák viszonyban kerül ilyen kapcsolatba két ember, az „teljesen normális dolog”. Az illető a Blikk-nek úgy nyilatkozott, hogy valóban van egy tizenöt éves fiú ismerőse, de csak viccelt azzal, hogy szexuális kapcsolatban állnak, továbbá azzal védekezett, hogy 18-as karikával teszi ki a videóit, így a diákok nem férhetnek hozzá.
Azonnal eltávolították a gyerekek közeléből
Tamás Ilona Zsuzsanna, az Észak-budapesti Tankerületi Központ vezetője a Blikknek azt mondta, tiszteletben tartják a másságot, ám a videók tartalmai, és a diákkorú fiúról szóló kapcsolat bemutatása miatt a férfi nem maradhat gyerekek közelében. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) pedig közleményben jelezte álláspontját: “A PDSZ nem védett soha pedofilokat vagy ezzel vádolt személyeket. (…) B. Zsoltnak, ahogy másoknak is, a múltban munkajogi tanácsokat adott, amikor ő jogsegélyszolgálatunkhoz fordult. Minden ezzel ellenkező állítás nem felel meg a valóságnak.”
A helyzet az, hogy B. Zsolt igazat mond annyiban, hogy jogilag nem büntethető egy ilyen cselekmény, hiszen Magyarországon a beleegyezési korhatár tizennégy év, vagyis egy tizenöt éves fiatal szabadon dönthet arról, hogy kivel kerül szexuális kapcsolatba, még akkor is, ha egy, nála akár huszonnégy évvel idősebb partnerről van szó, mint ebben az esetben. (Ha a fiatalabb fél tizennégy évesnél kisebb, és az idősebb nagykorú, az viszont szexuális erőszak vagy szexuális visszaélés bűncselekménynek számít.)
E téren az sem számít, hogy hetero vagy homoszexuális viszonyról van szó, mivel a jog nálunk nem tesz különbséget e szerint, hiszen az diszkriminatív volna (az Alkotmánybíróság határozatban fejtette kis, hogy egy ilyen megkülönböztetés ellentétes az Alkotmány 70/A.§ (1) bekezdésében foglaltakkal, amely szerint minden személy számára biztosítani kell az emberi, illetve az állampolgári jogokat).
Ám korhatárok ide vagy oda, más a jog és más az etika, hiszen kérdéses, hogy egy kamasz mennyire dönt önszántából egy jellemzően érzékeny, labilis életszakaszban.
Miért 14 év a beleegyezési korhatár?
A talán alacsonynak tűnő korhatár létjogosultságát azokra a felmérésekre alapozzák, melyek szerint a fiatalok két-három évvel korábban veszítik el a szüzességüket, mint tíz évvel ezelőtt. A tizenöt évesek 21 százalékának már volt szexuális kapcsolata, ráadásul a magyar tinédzserek körében ez az arány ennél magasabb: 28 százalék. Más persze a helyzet, ha egy tizenöt éves a tizenhét éves barátjával van együtt, és más az, ha egy negyvenes felnőttel.
Különösen érzékeny az az eset, ha kettejük között valamilyen hierarchikus viszony áll fenn, tipikusan ilyen az, ha egy diákról, és annak tanáráról, edzőjéről van szó. Ez már egészen más megítélés alá esik. Ha a szóban forgó ügyben az érintett esetleg nem is volt konkrétan B. Zsolt tanítványa, vagy nem az iskolában ismerte meg, morálisan akkor is aggályos lehet, ha az illető saját diákjaival hasonló korúval tart fenn kapcsolatot. A legtöbb szülő vélhetően nem örülne, ha ilyen ember dolgozna gyermeke iskolájában, és ez nem jelenti azt, hogy ők homofóbok lennének, hiszen itt nem valaki szexuális identitása a probléma, hanem az, hogy a korfölénye visszaélésekre ad lehetőséget.
Javaslat törvényi változtatásra
„Attól, hogy valami nem ütközik Btk-ba, etikailag még lehet kifogásolható. Ezt kimondani nem homofób diszkrimináció, mivel ugyanezt gondolnánk egy harminckilenc éves férfi és tizenöt éves lány viszonyáról is – írja Antoni Rita jogvédő aktivista, aki szerint ideje lenne a beleegyezési korhatárt szabályozó törvény újragondolásának épp a szexualitásnak a nemi erőszak fogalmát nem lefedő, azonban az autentikus beleegyezés hiánya miatt mégis kifogásolható formái miatt. „A tiltakozás hiánya önmagában nem beleegyezés, és a beleegyezés hitelességét torzíthatják a felek közt meglevő hatalmi viszonyok” – teszi hozzá.
Azt ő javaslata szerint “sávossá” kellene tenni a beleegyezési korhatárt, azaz rögzíteni az elfogadható korkülönbséget 14, 15, 16 és 17 éves személy esetén. 14 éves gyereknél például csak egy-két évvel idősebb partner volna elfogadható, és életkoronként növekedne az elfogadható korkülönbség. “A bíróság az eseteket egyedi szinten is mérlegelheti, de odáig a dolog nem fajulhat, hogy meglett felnőtt, apja korú ember élhet vissza fiatalkorúval” – írja Antoni Rita.
Arra ő is felhívja a figyelmet, hogy mindez nem szűri ki a fiatalok közti erőszak és visszaélés eseteit, melyet pornókultúra tovább fűthet. Emiatt nem mindig a tiltás és a büntetés a legmegfelelőbb reakció, hanem a sokszor hangoztatott szexuális edukáció. Hiszen például nem követ el bűncselekményt egy tizenhét éves, aki egy tizenkét évessel folytat nemi kapcsolatot, így sok múlik azon, hogy gyerekeink nemet tudnak-e, mernek-e mondani egy nem megfelelő közeledésre, vagy például tudják-e, hogy hiba meztelen fotót, videót küldeni magukról még akár a barátjuknak, barátnőjüknek is (az ilyen felvételekkel való visszaélés viszont már büntetendő cselekmény fiatalkorú elkövetők esetén is!).
Nem lehet elég korán kezdeni az edukációt
„Nagyon sok minden függ a gyerekek egyéni helyzetétől, hogy milyen családja van, hol nevelkedik, milyen közösségbe tartozik – nyilatkozta korábban az Arsboni oldalon dr. Bárdossy-Sánta Nóra, a Hintalovon Alapítvány Gyermekjogi Központjának vezetője. „Nem lehet egyértelmű választ adni arra, hogy egy gyerek rendelkezik-e a kellő belátási képességgel. Ha csak azt nézzük, hogy tanulhatott-e az iskolában arról, hogy mi az a szexuális együttlét, hogyan kell védekezni, akkor azt kell mondanom, hogy nem. A Nemzeti Alaptantervben nem szerepel alsó tagozatban a családtervezés vagy tudatosság, ez csak hetedik-nyolcadik évfolyamban jelenik meg. Itt nagyon sok múlik azon, hogy a szülők hogyan nevelik a gyerekeket.”
Az Alapítvány álláspontja szerint már egészen kiskortól kezdve tanítani kell a gyerekeket arra, hogy melyek azok a testrészek, amikhez csak akkor lehet hozzányúlni, ha ő kifejezetten engedélyt ad rá, ez az úgynevezett bugyiszabály. „Az egész egy edukációs folyamat, amit ha nem kezdünk el időben, akkor sokkal nehezebb lesz egy gyereknek tizenhárom évesen nemet mondania egy felnőtt közeledésére. (…) Van, amikor a gyerek maga sem tudja, mi történik, ezért az esetek sokszor nem is jutnak a hatóságok tudomására” – fejtette ki dr. Bárdossy-Sánta Nóra.
Gyerekeink nagyon sérülékenyek, és befolyásolhatók, főleg tinédzserkorban. Hiába érettek akár testileg, mi tudjuk, hogy lelkükben, viselkedésükben sokszor bizony még ugyanúgy a mi kicsinyeink, mint régen. Így nem csoda, ha mi, szülők csak a lehető legbiztonságosabb közeget tudjuk nekik elképzelni, amikor iskolát választunk. Nekünk – talán érthetően – nem az számít, hogy mit mond a büntető törvénykönyv, vagy épp a munkajog, hanem hogy mit sugallnak az anyai, apai ösztöneink.
Kapcsolódó cikkek
