1. Azt mondod neki, hogy “ügyes vagy”
Amikor a gyereked megteszi élete első lépését vagy először kimond egy igazi értelmes szót, erre te felkiáltasz, hogy “Jaj, de ügyes vagy!”. Ez egyáltalán nem rossz, csak neki nem sokat mond. Egy egy-két éves gyereknek nem sok fogalma van arról, hogy mit jelent az, hogy ügyes. Ezért sokkal hatásosabb, ha kimutatod az őszinte érzéseidet (mosolyogsz) és ezzel egy időben megnevezed azt, amit éppen ügyesen csinált (pl. “Nahát, Dani jár!? vagy “Dani, beszél!”)
2. Nem mondod el őszintén a véleményed, csak hogy ne bántsd meg
Nincs olyan gyerek, aki mindenben egyformán kiválóan teljesítene, így lesz olyan, amiben a te gyereked sem fog éppen sziporkázni. Ha például hallhatóan nincs tehetsége az énekléshez, ahelyett, hogy azt mondanád, hogy mennyire jó hangja van (csak, hogy megkíméld a csalódástól), inkább hangsúlyozd azt, hogy milyen bátor, hogy kiállt a nagyközönség elé és beleadott minden tőle telhetőt. Arra, hogy nem a legtehetségesebb énekes, előbb-utóbb úgyis rá fog jönni, de sokkal rosszabbul fog neki esni, ha másoktól tudja meg, hiszen a szülei mindig biztatták. Ezzel csak azt éred el, hogy a gyerek nem hozzád fog fordulni, ha őszinte véleményre van szüksége, és egyre kevésbé fog hinni neked.
3. A “kérem” és “köszönöm” szavak kimondását díjazod
Nyilván fontos a jó modor, de amíg a gyerek nincs tisztában ezeknek a szavaknak a jelentésével, nincs értelme azon viaskodni, hogy minden alkalommal ki is mondja őket. Számára ezek ugyanis csak üres szavak, és maximum cukinak tűnhet a szomszéd néni szemében, ha egy kétéves gyerek megköszöni, hogy kinyitották neki az ajtót. Ezért érdemes megvárni azt a kort, amikor már valóban megérti, mit takarnak ezek a kifejezések és miért illendő használni őket.
4. Üres dicséretekkel halmozod el
A gyerekek azért szeretik jobban a kortárasaik visszajelzéseit, mint a szüleikét, mert sokkal őszintébbek. Amikor megállás nélkül azt hallja tőled a fiad/lányod, hogy “milyen ügyes voltál”, az egy idő után csak egy üres frázis lesz, ami elveszíti a jelentőségét. Legrosszabb esetben pedig olyan siker után vágyakozik majd, ami számára nem elérhető, ez pedig egyenes út a csalódáshoz. Vedd inkább észre, ha valamit tényleg jól csinál, és ezzel kapcsolatban adj hiteles visszajelzést. pl. “Láttam, milyen szorgalmasan tanultál erre a dolgozatra.”
5. Megóvod attól, hogy veszítsen
Ha óvod a gyereked mindenfajta megmérettetéstől, csak hogy nehogy veszítsen és csalódnia kelljen, nem jó úton jársz. Amikor megmérettetünk, arról is visszajelzést kapunk, hogy miben kell még fejlődjünk. Egy versenyhelyzet után, ha veszít a gyerekünk, érdemes hangsúlyozni, hogy ez nem a világ vége, ne érezze emiatt rosszul magát, inkább tanuljon belőle (pl. több gyakorlásra van szükség). Ha a gyerek annak ellenére veszített, hogy minden tőle telhetőt megtett a győzelem érdekében, azért is jár az elismerés és a dicséret.
Kapcsolódó cikkeink dicséret témában: