Óvd meg kisgyermekedet
A tudás hatalom, nem igaz? Ahogyan szülőként megtanítjuk a gyerekünknek, hogy hogyan kell biztonságosan közlekedni, úgy – akármennyire is kínos téma – arra is fel kell készítenünk őket, hogy egy esetleges bántalmazás során, hogyan védhetik meg magukat – írja a mother.ly.
“De mégis hogyan kezdjek hozzá? Hogyan magyarázzam el neki? El sem tudom képzelni, hogy az én gyerekemmel ilyesmi megtörténhet, gondolni sem merek rá.” Ilyen és ezekhez hasonló érzések kavaroghatnak bennünk, ami teljesen normális, de tudnunk kell, hogy a nyílt kommunikáció nagyon fontos, hiszen megóvhatja a gyerekünket.
A következő testi épséggel kapcsolatos készségeket megtaníthatjuk a kicsiknek akár a hétköznapi kommunikáció során is.
1. Tanítsuk meg a testrészeinek pontos megnevezéseit
Ahogy a gyerek elkezd beszélni, tanítsuk meg neki a testrészeket, a nemi szerveket és intim testrészeket is beleértve. Az is fontos, hogy elmondjuk, hogy ezek privát testrészek. És még valami: a gyermek szája is privát területnek számít! Ne találjunk ki állatneveket, vagy egyéb aranyos elnevezéseket ezeknek a testrészeknek, hiszen ha valaki megérinti őket ezeken a helyeken, pontosan el tudják majd mondani, hogy mi történt velük.
2. Győződjünk meg róla, hogy a gyerek valóban érti, hogy mit jelent az, hogy “privát”
Magyarázzuk el neki, hogy mi a különbség privát/intim és nyilvános között. Például mondjuk el, hogy a vécé egy privát, míg a konyha egy nyilvános hely, hiszen ezen a helyen többen is tartózkodunk egyszerre. Ugyanezt magyarázzuk el a testrészekre vonatkoztatva is.
3. Mondjuk el neki, hogy kihez fordulhat, ha nem érzi biztonságban magát
Magyarázzuk el a gyereknek, hogy senkinek nincs joga arra kérni őt, hogy megérinthesse vagy megnézhesse az intim testrészeit. Ha pedig mégis valaki így tenne, arról azonnal be kell számolnia valakinek, akiben megbízik. Arra is tanítsuk meg, hogy ha valaki (pl. egy idegen elkövető) arra kéri, hogy ő érintse meg a saját intim testrészeit, esetleg az illető mutatja meg valamely nem publikus testrészét, netán nemi szerveket ábrázoló fotókat ad a kezébe – ezek egyike sem helyénvaló, és fontos, hogy beszámoljon róla nekünk.
Ahogy a gyermekünk betölti a 3 éves kort, segítsünk neki megnevezni és felismerni 3-5 olyan embert, akinek bármit elmondhat, és aki hinni fog neki. Közülük egy ember ne családtag legyen!
4. Beszéljünk a különböző érzelmek jelentéséről
Fontos, hogy a gyermek megtanulja, mit jelent boldognak, mérgesnek, szomorúnak stb. lenni. Ezért a hétköznapi kommunikáció során igyekezzünk beépíteni a mondandónkba ezeket a jelzőket, és őt is bátorítsuk ezek használatára. Pl. “Nagyon szomorú voltam, amikor… meglökött az oviban.” Így a kicsi sokkal világosabban lesz képes kifejezni és a tudomásunkra juttatni, ha bántalmazzák.
5. Tudatosodjunk meg róla, hogy a gyerek tisztában van vele, hogy mi az, hogy “biztonságos” és “nem biztonságos”
Beszéljünk neki arról is, hogy mit jelent biztonságban és veszélyben érezni magát. Hozzunk olyan példákat ezekre, amiket ő is egyértelműen megért. Pl. Biztonságban érzi magát, mikor anyával a kanapén mesét olvasunk, ellenben veszélyben érzi magát, mikor valaki le akarja lökni egy meredek sziklafalon. Lényeges, hogy a kicsi megértse, hogy milyen érzelmek társulnak ehhez a két állapothoz.
6. Beszéljük meg vele, mit jelent veszélyben lenni
Magyarázzuk el neki, hogy milyen korai testi tünetekkel jár, mikor veszélyben érzi magát pl. gyors szívverés, szapora légzés, gyomorgörcs, izzadó tenyér stb. Biztassuk, hogy néhány példát ő is felhozzon erre. Mondjuk el neki, hogy fontos, hogy ha ezeket a jeleket tapasztalja magán, akkor abból a 3-5 emberből, akiben teljes mértékben megbízik, mindenképpen számoljon be róla. Mindig hangsúlyozzuk, hogy hozzánk bármikor fordulhat, nekünk bármit elmondhat, mi mindig hinni fogunk neki.
7. Magyarázzuk el, mi az, hogy titoktartás
Győződjünk meg róla, hogy a gyerek érti, mi a különbség meglepetés és veszélyes titoktartás között. Pl. a nagyi meglepetés szülinapi bulija ártalmatlan, miközben ha valaki arra kéri őt, hogy mutassa meg az intim testrészét, majd ezt tartsa titokban, az nem helyénvaló és veszélyes. Bizonyosodjunk meg róla, hogy a gyerekünk tudja, hogy ha ez utóbbi történik vele, arról mindenképpen be kell számolnia valakinek, akiben megbízik.
8. Biztassuk ellenállásra minden esetben, ha úgy érzi, hogy helytelen dolog történik vele
Magyarázzuk el a kicsinek, hogy mikor helyénvaló, ha arra kérik, hogy mutassa meg a nemi szervét vagy bármely intim testrészét. Pl. az orvos kérhet ilyesmit, ha beteg, de ilyenkor nekünk is ott kell lennie vele a szobában. Mondjuk el neki, hogy ha valaki ilyesmire kéri őt (és mi nem vagyunk ott), akkor jogában áll ellenkeznie és azt mondania, hogy “nem” vagy “állj” és a kezével eltolnia az illetőt magától.
Tudatosítsuk azt is a gyerekben, hogy ő a saját testének a teljes jogú “tulajdonosa”, és nem kell megölelnie vagy megpuszilnia senkit sem, ha ő nem akarja. Magyarázzuk el neki, hogy mindenkinek van egy személyes zónája, ami egy olyan láthatatlan határvonal a testünk körül, amit senki sem léphet túl, ha mi ezt nem engedélyezzük.
Kapcsolódó cikkek:
- Minden 5. gyerek szexuális zaklatás áldozata lesz. Így tehetsz ellene!
- A gyermekbántalmazás nem játék!
- Ne fordítsd el a fejed!
Kapcsolódó cikkek
