Kisgyerek

A cukor tényleg hiperaktívvá teszi a gyereket?

A szülők tapasztalhatják, hogy amikor a gyerekek valamilyen cukros ételt, italt fogyasztanak, bepöröghetnek, szaladgálhatnak, élénkebbek lehetnek. De vajon tényleg képes a cukor növelni a hiperaktivitás kockázatát a gyerekeknél?
2020. Augusztus 05.
A cukor tényleg hiperaktivitást okoz? (Fotó: Getty Images)

Ahogy a Medical News Today írja, hogy az adatok azt mondják, hogy “valószínűleg nem”. Ez meglepő lehet azoknak, akik már vettek részt olyan eseményen, ahol sok gyermek volt, akik édességet is kaptak – mint egy gyerekzsúr -, és látták, milyen élénkek lettek a csemeték.

Hogy a cukor képes-e hatni a gyermekek viselkedésére, már az 1990-es években foglalkoztatta a kutatókat. A JAMA 1995-ben tett közzé egy metaanalízist, amelyben 23 kísérlet eredményét gyűjtötték össze, 16 tudományos cikk alapján. Olyan kutatások adatait vizsgálták, melyekben placebót használtak, vaktesztként – tehát a résztvevő gyerekek, szülők és tanárok nem tudták, ki kapott cukrot és ki placebót. Az adatok elemzése után arra jutottak, hogy az addigi tanulmányok alapján a cukor, főként a szacharóz nem befolyásolja a gyerekek viselkedését, kognitív teljesítményét.

A tudósok azonban megjegyezték, hogy a lehetséges alacsony hatásnagyságot nem tudták kiküszöbölni, ezért nagyobb tanulmányok szükségességére hívták fel a figyelmet. Illetve azt is elmondták, hogy lehetséges, hogy nem minden gyermek reagál ugyanúgy a cukorra, de bizonyára nincs olyan hatása, amiről sok szülő beszámolt.

Lehetséges, hogy egy gyermek érzékenyebb a cukorra?

Egyes szülők úgy gondolják, gyermekük különösen érzékeny a cukorra. Hogy ezt megvizsgálják, kutatók összehasonlítottak két gyerekcsoportot: 25 3-5 éves gyermeket, akiket szüleik nem tartottak különösen érzékenynek a cukorra, és 23 6-10 évest, akit igen. Az egyes családok 3-3 hétig követtek 3 különböző étrendet – egy magas szacharóztartalmút, mesterséges édesítőszerektől mentesen; egy alacsony szacharóztartalmút, amely édesítőként tartalmazott aszpartámot (ezt is a hiperaktivitás és más viselkedési problémák lehetséges okainak tekintik a gyermekeknél); és egy alacsony szacharóztartalmút, amely édesítőként szacharint – placebót – tartalmazott. Mindegyik étrend mesterséges színezék-, adalékanyag- és tartósítószerektől mentes volt.

A gyerekek viselkedését, kognitív teljesítményét hetente értékelték. A kutatás szerint nem volt szignifikáns különbség a cukorérzékenynek nevezett gyermekek esetében a vizsgált 39 kognitív és viselkedési változó esetében, míg a másik csoportban a vizsgált 31 változóból csak 4 különbözött szignifikánsan a 3 étrend esetében, de nem volt megfigyelhető következetes minta. Egy 2017-es, kapcsolódó tanulmány 287 8-12 éves gyermeknél vizsgálta a cukorfogyasztás alvásra és viselkedésre gyakorolt hatását. Ugyan a gyermekek 81%-a az ajánlott napi cukorbevitelnél több cukrot fogyasztott, mégis arra következtettek, hogy ez nem volt összefüggésben a viselkedési vagy alvási problémákkal.

Miért gondolják mégis, hogy hiperaktivitást okoz?

Ha nincs tudományos bizonyíték, miért gondolja mégis azt sok szülő, hogy a cukor hiperaktivitást okoz a gyermekénél? Ennek részben maguk a szülők lehetnek az oka. Egy 1994-ben készült tanulmány során 35 5-7 éves fiút vizsgáltak, akiket édesanyjuk cukorérzékenynek mondott. A gyerekeket két csoportra osztották, akik mind aszpartámot kaptak placebóként. Az édesanyák egyik csoportjának azt mondták, minden gyermek placebót kapott, míg a többieknek azt, hogy mindegyik gyermek nagy adag cukrot kapott.

A kutatók felvételt készítettek az anyukák és gyermekeik interakciójáról, és kérdéseket tettek fel nekik ezzel kapcsolatban. Azoknak az édesanyáknak a gyermekei, akik szerintük cukorérzékenyek voltak, szignifikánsan hiperaktívan viselkedtek. A megfigyelések alapján ezek az anyák nagyobb ellenőrzést gyakoroltak gyermekeikre, többet kritizálták őket, többet nézték a viselkedésüket, és többet beszéltek velük, mint a kontrollcsoport anyukái.

Minderre hatással van a média is, hiszen a cukorsokk bevett kifejezés a rajzfilmekben, filmekben. Illetve a körülmények is befolyásolóak lehetnek: egy szülinapi zsúron az, hogy egy szoba tele van gyerekekkel, már önmagában hatással lehet arra, hogy a gyerekek izgatottabbak, függetlenül a fogyasztott édességektől. De ha az édességet jutalomként kapja a gyermek, az is hasonló hatású lehet.

Miért kezdték azt gondolni, hogy a cukor negatívan hat a gyermekekre?

Két olyan kiemelkedő elmélet ismert, amely miatt azt gondolhatták, hogy a cukorfogyasztás negatív hatással lehet a gyermekek viselkedésére. Egy 1947-es cikk az élelmiszer-allergiák szerepéről írt a gyerekek nagyfokú fáradtságában, ingerlékenységében és viselkedési problémáiban – ebben egyéb tényezők mellett a kukoricaszirupra, kukoricacukorra való érzékenységet is okként nevezték meg. Míg az 1970-es években a cukrot okolták az étkezés utáni vércukorszint esésért, a hipoglikémiáért, és azért, hogy ez szorongást, zavarodottságot és ingerlékenységet okozhat. Azonban adatokkal egyik elméletet sem tudták alátámasztani.

Szintén laikus magyarázat volt a cukros ételek fogyasztása utáni rövid vércukorszint emelkedés, a hiperglikémia, ennek tünetei azonban a szomjúság, a fáradtság, ingerlékenység, émelygés, gyakori vizeletürítés lehetnek. Az 1970-es, 1980-as években ismét érdeklődtek a cukor-hiperaktivitás elméletek iránt, számos tanulmány bizonyította, hogy a hiperaktív gyerekek több cukrot fogyasztottak. Ezek a tanulmányok azonban egy időben egy gyerekpopulációt vizsgáltak, így nem lehet tudni belőlük, hogy a cukor okoz-e hiperaktivitást, vagy a hiperaktivitás növeli-e a cukorbevitelt.

A jelenlegi vizsgálatok szerint tehát mítosz, hogy a cukor hiperaktivitást okoz. Azonban a magas cukortartalmú étrend növeli a cukorbetegség, a túlsúly, a fogproblémák és a szívbetegség kockázatát, ezért érdemes az ajánlott napi bevitelt nem túllépni.

Forrás: medicalnewstoday.com