Az ételmérgezés valójában a fertőzött élelmiszerekről az emberre átterjedő fertőzést jelent, nem pedig igazi mérgezést (kivétel a mérges gomba vagy mérges halak fogyasztása). A higiéniai alapszabályok betartása elkerülhetővé teszi az élelmiszerek megfertőződését. Ezért a hűtőszekrénybe csak olyan zöldségeket tegyünk, amelyekről letisztítottuk a földet, és alaposan megmostuk, a tojást pedig biztonságosan különítsük el a többi élelmiszertől.
A házi befőttek, lekvárok, savanyúságok készítésénél kínosan vigyázzunk a tisztaságra. A nem eléggé tisztára mosott üvegek, a hanyagul kezelt fémtetők vagy zárófóliák az étel megromlásához vezetnek. A túladagolt tartósítószer pedig mérgezéses tüneteket válthat ki. A nem megbízható forrásból származó tengeri halak vagy a tenger egyéb gyümölcsei, valamint a gombák valódi mérgezéseket is okozhatnak.
Tünetek, kórokozók
Az ételmérgezések leggyakrabban gyomor és bélrendszeri tünetekkel jelentkeznek: hányinger, hányás, hasi görcsök, hasmenés. Kísérheti a tüneteket láz és néha fejfájás is. A panaszok a fertőzést vagy mérgezést kiváltó ágenstől (baktérium, vírus, élősködő, vegyszer, szennyeződés) függően különbözhetnek. Az orvos rendszerint már a tünetek alapján megállapítja a diagnózist.
Ha mások is ugyanakkor és ugyanattól az ételtől betegednek meg, akkor egyértelműen azonosítható a fertőzés forrása. Laboratóriumi vizsgálattal kimutatják a kórokozót a gyanús ételből és a betegek hányadékából vett mintából.
Az ételmérgezésekhez kapcsolódó fertőzések lehetséges kórokozói: baktériumok (Staphylococcusok, Salmonella-fajok, Coli baktériumok, Clostridium botulinum, Shigella stb.), vírusok (entero-, adeno- és rotavírusok stb.), bélrendszeri paraziták (pl. Crystosporidium).
A hasmenéses járványokat általában olyan kórokozók váltják ki, amelyek többnyire széklettel szennyezett élelmiszerrel vagy ivóvízzel terjednek. Ezek a járványok érinthetnek csecsemőket, gyermekeket és felnőtteket egyaránt, és emberről-emberre is terjedhet a betegség, ha nem mosnak mindig alaposan kezet az illemhely használata után.
Szalmonellózis
A nem tífuszos Salmonella-fertőzés inkább nyári betegség. Hirtelen fellépő rosszullét, émelygés, hányás, hascsikarás és súlyos vizes hasmenés jellemzi. Gyakran kíséri láz is a fertőzést, amely általában 2-5 nap alatt lezajlik. A tünetek a fertőzött élelmiszer elfogyasztása után 6-12 órával jelentkeznek. A kezelés döntően folyadékpótlásból áll, de az orvost feltétlenül értesíteni kell.
Ha a beteg egyébként jó egészségnek örvend, elegendő lehet a koplalás és sok folyadék fogyasztásával pótolni az elvesztett vízmennyiséget. Mivel a szervezetből a folyadékkal együtt fontos ásványi anyagok is kiürülnek (pl. kálium, magnézium), ezeket elektrolitoldattal kell pótolni, valamint édes teával, szénsavmentes ásványvízzel, gyümölcslével. Naponta kétszer egy-egy késhegynyi konyhasót is be kell venni.
Ha a szervezet védekezőképessége eleve gyengébb valami miatt (pl. AIDS-betegek, a rákbetegek stb. esetében), az orvos székletvizsgálatot kérhet, hogy biztos diagnózist állíthasson fel, mielőtt antibiotikumos kezelést alkalmazna. Tömeges ételmérgezés esetén nehézséget jelent az összes érintett felkutatása és gyógyítása.
A hastífusz
Manapság Európában már gyakorlatilag nem fordul elő a betegség, általában mint utazási emléket hozzák haza a trópusi országokból a turisták. A hastífusz kórokozója a Salmonella typhi nevű baktérium, amely súlyos fertőzést okoz. Általában szennyezett élelmiszerrel és ivóvízzel kerül a szervezetbe. A tünetek rendszerint csak a fertőzés után 8-15 nappal észlelhetők: a betegség székrekedéssel, fokozatosan emelkedő lázzal, fejfájással, étvágytalansággal, torokfájással, ízületi fájdalmakkal, hörghuruttal kezdődik.
A második héten a láz eléri a 40°C-ot, s a törzsön, ritkábban a karokon és a lábakon, kiütések jelennek meg csoportokban, kis piros foltok formájában. A harmadik héten jelentkezik a hasmenés borsópürészerű széklet formájában. A tartós láz gyakran a szívműködés lelassulásához és nagyfokú kimerültséghez vezet.
Súlyos esetben sokkos állapot is kialakulhat. Ilyen esetekben sürgősen értesíteni kell az orvost. Addig a betegnek ülve vagy félig fekvő helyzetben pihennie kell, váltakozva innia vizet, enyhén sózott levest, cukros vizet, amennyit csak kíván. Fontos a lázcsillapítás az orvos által javasolt gyógyszerekkel, hogy a láz a kiszáradást ne súlyosbítsa. Ha a beteg annyira kiszárad, hogy kómába esik, sürgősen hívjunk mentőt.
A kezelés főleg a vízveszteség pótlásából és antibiotikumos kezelésből áll. Az azonnali antibiotikum adás a fertőzöttek több mint 99%-át meggyógyítja, és megakadályozza a szövődmények kialakulását. A lábadozás így is több hónapig tarthat.
A botulizmus
Az élelmiszer eredetű botulizmus vagy más néven kolbászmérgezés ritka, életveszélyes mérgezés. A Clostridium botulinum nevű baktérium által termelt méreganyag okozza, amely a legerősebb ismert toxinok közé tartozik.
A nem megfelelően sterilizált házilag tartósított élelmiszerek, házi töltésű hentesáruk, lejárt szavatosságú készételkonzervek, marha-, sertés- és szárnyashúsok, hal, tejtermékek, zöldségfélék, gyümölcsök, fűszerek lehetnek a fertőzés forrásai. A fertőzés megelőzhető az ételek alapos megfőzésével fogyasztás előtt, szakszerű tartósítással és a higiéniai szabályok pontos betartásával.
A Clostridium botulinum spórákat képző baktérium. Ezek a spórák a számukra kedvezőtlen feltételek között évekig is alvó állapotban maradnak. Amikor a körülmények jóra fordulnak, vagyis elegendő a tápanyag meg a nedvesség és hiányzik az oxigén, akkor a spórák visszaalakulnak baktériumokká, szaporodni kezdenek és méreganyagokat termelnek. A méreganyag szervezetbe kerülése után a lappangási idő általában egy-két napig tart, de jelentkezhet sokkal előbb és később is. Minél több méreg kerül a szervezetbe, a betegség tünetei annál hamarabb alakulnak ki.
Az első jelek lehetnek emésztőrendszeri tünetek (szájszárazság, émelygés, hányás, hasmenés vagy székrekedés, gyomorgörcs) vagy látászavarok (száraz szem, kettős látás, homályos látás, kitágult pupillák, alig emelhető szemhéj). Majd a beteg nagyfokú fáradtságot, elesettséget tapasztal, nehezére esik a beszéd, az evés és a nyelés. A végtagok izmai és a légzőizmok egyre gyengülnek, az izmok mozgatásáért felelős idegek károsodnak.
A tünetek jelentkezésekor sürgősen orvoshoz kell fordulni, és kórházba kell a beteget szállítani. A kezelést meg kell kezdeni, még mielőtt a diagnózist a laboratóriumi vizsgálatok megerősítenék.
Liszteriózis
Ezt a betegséget a Listeria monocytogenes nevű baktérium okozza. Ez a baktérium mindenhol megtalálható a környezetben, a nem emberszabású emlősök, a madarak, a pókok és a rákfélék bélcsatornájában. Listeriából mindannyiunk szervezetébe kerül naponta egy kis mennyiség, ami veszélytelen mindaddig, amíg egészségesek vagyunk. Legfogékonyabbak a liszteriózisra az újszülöttek, a hetven évesnél idősebbek és a legyengült immunrendszerű emberek.
A fertőzés várandós nők esetében vetélést okozhat, és súlyos következményekkel járhat az AIDS- és rákbetegeknél, a krónikus betegeknél (cukorbajosok, veseelégtelenségben szenvedők stb.) is. A kórokozó baktérium rendszerint szennyezett nyers zöldségek és tejtermékek fogyasztásakor kerül a szervezetbe. A betegség első jele a láz, majd a baktériumok elszaporodásával a fertőzés ráterjedhet a vérre, az agyhártyákra, a nyirokcsomókra, néha a szemre és a szívbillentyűkre is.
A gyógymód főleg antibiotikus kezelésből áll. A láz csökken, az ideggyógyászati tünetek pedig körülbelül 10 nap után tűnnek el. Az antibiotikus kezelést még körülbelül húsz napig folytatni kell.
Tengeri-ételmérgezések
A tengeri halak, kagylók, csigák, rákok okozta mérgezések súlyosak is lehetnek. A hatásuk bizonyos allergiás reakciókhoz hasonló. A tünetek a méreganyagtól függően sokfélék: hányinger, hányás, hasi görcsök, zsibbadás, fejfájás, izomfájdalom, bőrpír, viszkető kiütések stb.
– A kagylók, osztrigák, tengeri puhatestűek által közvetített mérgezést egy parányi élősdi, a planktonban található ostoros okozza. Ezek az ostorosok elszaporodva idegmérget (neurotoxint) választanak ki. Az első tünetek fél, két órával a kagyló elfogyasztása után jelentkeznek. Ezek főleg a végtagok zsibbadásával, az izomtónus gyengülésével és emésztőrendszeri panaszokkal járnak. Ilyen jellegű panaszok esetén orvoshoz kell fordulni, mert néha előfordulnak súlyos, bénulással járó mérgezések is. Ha az említett tüneteken kívül kettős látás is tapasztalható, sürgős kórházi ellátás javasolt.
– A hisztamin-mérgezést általában a kifogás után rosszul tartósított tonhal és makréla fogyasztása okozza. Ha a hal nem került azonnal jégre, bomlásnak induló szöveteiben nagy mennyiségű hisztamin képződik. A hal elfogyasztása után azonnal arcpír alakul ki a hisztamintól, majd hányinger, hányás, gyomorfájdalom és csalánkiütés lép fel. Az orvosi kezelés hatására, ami rendszerint antihisztamin adásából áll, a panaszok egy nap leforgása alatt megszűnnek.
Ezek is érdekelhetnek:
– Az anyatej az ételmérgezéstől is véd
– Fokozottan veszélyes a kismamákra az ételmérgezés
Forrás: Család és Egészség
Kapcsolódó cikkek
