A felnőtt ölében, térdén lovagoltatás minden kisgyerek számára érdekes és vicces élmény. De nem csupán szórakoztató felnőttnek, gyereknek egyaránt, hanem hasznos is. Már a legkisebbek számára is nagyon fontos a ritmus, akár a külső, akár a belső ritmusra gondolunk.
A napszakok, évszakok váltakozása mindannyiunk számára ad egyfajta ritmust, keretet az életünknek. A kisgyerek számára az ismétlődő tevékenységek, az azonos napszakokban végzett tevékenységek, a kiszámíthatóság és a biztonság élményét adják. Ha a mindennapi dolgok egy jól meghatározható ritmusban követik egymást, az nyugalmat jelent a gyereknek. Gondolunk itt arra, hogy nagyjából ugyanakkor ébred, tízóraizik, játszik, alszik, jó esetben ezek a tevékenységek nem cserélődnek fel a nap folyamán. Minél kisebb gyerekről van szó, annál fontosabb a kiszámíthatóság, ez a külső ritmusosság.
A belső, a gyermekből fakadó ritmus jól tetten érhető például a gőgicsélésben, amelyben felfedezhetünk ritmikus elemeket.
A lovagoltatós mondókák erre az elemi tapasztalásra építenek: lüktetésükkel a gyermek egész testére kihatnak, a zötyögés, ritmikus mozgatás, dobálás az érzelmi fejlődésre is pozitívan hat, amellett, hogy örömérzetet kelt. A höcögtetők fejlesztik a gyermek ritmusérzékét, hallását. Olyan érzetekkel szembesülnek játékos formában, mint a gyors-lassú váltakozása, a hirtelen mozdultok, irányváltások pedig az egyensúlyérzékre hatnak.
A lovagoltatásnál fontos, hogy csak akkor szabad a gyermeket az ölünkbe ültetni, ha már egyébként is képes az önálló ülésre. Ellenkező esetben inkább fektessük a combunkra.
Ha szemtől szembe játsszuk a lovagoltatást, akkor azonnal érzékeljük a gyermek reakcióját.
Nem csupán a kicsik, az 1-2 évesek, hanem az óvodások is szívesen vesznek részt lovagoltatós játékokban. Játsszunk velük bátran!
A mondókázásra nincsenek kőbe vésett szabályok, a mondóka ritmusára, lüktetésére figyeljünk, vagy inkább hagyjuk, hogy az hasson ránk. Érezni fogjuk, hogy hogyan mozogjunk és mozgassuk a gyermekünket. Lássunk néhány mondókát!
Így lovagolnak a hölgyek. (lassan lovagoltatjuk)
Az urak gyorsabban mennek. (gyorsabban lovagoltatjuk)
Így döcögnek a parasztok. (oldalra döntögetjük)
Gyorsan vágtatnak a huszárok. (nagyon gyorsan lovagoltatjuk)
Így mennek a huszárok, huszárok. (erőteljesen lovagoltatjuk)
Így mennek a tüzérek, tüzérek. (oldalra döntögetjük)
Így mennek a betyárok, betyárok. (lovagoltatás közben rángatjuk)
Weöres Sándor: Haragosi
Fut, robog a kicsi kocsi,
Rajta ül a Haragosi,
Din-don diridongó!
Ha kiborul az a kocsi,
Lerepül a Haragosi,
Din-don diridongó!
Fut a havon a fakutya,
Vele fut a retye-rutya,
Din-don diridongó!
Ha kiborul a fakutya,
Lepotyog a retye-rutya,
Din-don diridongó!
Weöres Sándor: Kocsi és vonat
Jön a kocsi, fut a kocsi:
patkó-dobogás.
Jön a vonat, fut a vonat:
zúgó robogás.
Vajon hova fut a kocsi?
Három falun át!
Vajon hova fut a vonat?
Völgyön-hegyen át!
Zim, zim, megy a gép, megy a gép,
fut a sinen a kerék,
forog a kerék.
Zum, zum, nagy az út, nagy az út,
fekete az alagút,
A masina fut.
Gyí, te paci,
gyí, te ló,
gyí, te Ráró,
hó, hahó!
Kipp-kopp, kalapács
Kicsi kovács, mit csinálsz?
Sárga lovat patkolok,
Aranyszeggel szegelek.
Uccu, pajtás kapj fel rája,
Úgyis te vagy a gazdája!
Hóc, hóc, katona,
ketten ülünk egy lóra,
hárman meg a csikóra!
Így megyünk Piripócsra
Gyí, paci, paripa,
nem messze van Kanizsa.
Odaérünk délre,
libapecsenyére.
Kicsi kocsi, három csacsi:
Döcögő – döcögő,
Benne gyerek, kicsi kerek:
Göcögő – göcögő.
Megpatkolom,
megszögelem,
kalapálom,
lerosálom,
lesimázom,
és már indulhat a kiscsikó!
Kapcsolódó cikkeink:
Kapcsolódó cikkek
