A tanulmány, amely a múlt héten jelent meg a Science folyóiratban, lényegében egy véletlen eredménye – írja a HuffPost.com. Londoni kutatók egy új, érzékenyebb teszt kifejlesztésén dolgoztak a COVID-19 antitestek szűrésére. A szervezet antitesteket vagy fehérjéket termel, reagálva a fertőzésre – ezek pedig bizonyos szintű immunitást biztosíthatnak a későbbiekben, de az még mindig nem ismert pontosan, hogy ez meddig tarthat a COVID-19 esetén.
Miközben ellenőrizték, mennyire hatékonyak az új tesztek, a kutatók meglepő felfedezést tettek: eszerint néhányak rendelkeznek olyan antitestekkel, amelyek reagálhatnak a COVID-19-re, annak ellenére, hogy soha nem fertőződtek meg a vírussal. Ezután a kutatók megvizsgáltak 300 vérmintát, amelyet még a pandémiát megelőzően vettek le, és megállapították, hogy azok a személyek, akiktől a mintát vették, szinte mind rendelkeznek olyan antitestekkel, amelyek védenek a közönséges náthát okozó koronavírusok ellen. (A koronavírusoknak számos törzse létezik, amelyek közül néhány náthát okoz.) Ezek közül a felnőttek közül nagyjából 5%-nak olyan antitestjei voltak, amelyek “felismernék” a SARS-CoV-2-t, akkor is, ha a vérvétel idején nem voltak megfázva. A közelmúltban megfázással küzdők 7%-ának voltak hasonló antitestjei.
- Kapcsolódó: Megfázás vagy koronavírus?
A kisebb méretű vizsgálatban résztvevő gyermekek csaknem felének voltak olyan antitestjei, amelyek felismernék a SARS-CoV-2-t. “Az eredményeink azt mutatják, hogy a gyerekek sokkal nagyobb valószínűséggel rendelkezhetnek ezekkel a kereszt-reaktív antitestekkel, mint a felnőttek” – fogalmazott Kevin Ng, a tanulmány szerzője, a londoni Francis Crick Intézet (Francis Crick Institute) doktorandusza. Hozzátette azt is, hogy további vizsgálatokra van szükség annak megértésére, hogy ennek mi az oka, de valószínűleg az állhat mögötte, hogy a gyerekek rendszeresebben vannak kitéve más, náthát okozó koronavírusoknak.
Szakértők, akik ebben a kutatásban nem vettek részt, azonban óvatosságra intenek azzal kapcsolatban, hogy ez nyújthat-e bizonyos szinten védelmet a COVID-19-cel szemben. Egyrészt ugyanis az, hogy az antitestek “felismerik” a vírust, még nem jelenti azt, hogy szükségszerűen le is küzdik. “A már meglévő antitestek, melyeket a kutatók a nem fertőzött embereknél találtak, reagáltak a SARS-CoV-2 S2 nevű tüskefehérjéjére” – mondta el Philippa Marrack, az Országos zsidó Egészségügyi Intézet Immunológiai és Genomikai Osztályának (Department of Immunology and Genomic Medicine at National Jewish Health) vezetője. A tüskefehérje a vírus azon része, amely belőle kinyúlva az emberi sejtekhez tudja tapasztani. A fehérje S2 részével szembeni antitestek “kevésbé valószínű, hogy hasznosak lennének” – mondta Marrack, rámutatva a COVID-19 megdöbbentő méretű globális hatására annak bizonyítékaként, hogy nem tűnik úgy, hogy az emberek többsége rendelkezik olyan antitestekkel, amelyek teljes mértékben le tudják küzdeni a SARS-CoV-2-t.
A kis méretű tanulmányt készítő kutatók óva intenek attól a következtetéstől, hogy a megfázás védelmet nyújtana a COVID-19 ellen – de úgy gondolják, hogy ez hozzájárulhat ahhoz, hogy egyes embereknél, különösen a gyerekeknél, enyhébbek a tünetek.
A kutatásban részt nem vett kutatók, mint Marrack, egyetértenek abban, hogy érdemes folytatni a vizsgálatot. Bár Marrack úgy véli, valószínűleg számos olyan tényező van, amely hatására a gyerekek kevésbé hajlamosak a COVID-19 okozta súlyos betegségekre. “Azok az antitestek, amelyek más koronavírusok hatására jöttek létre, bizonyos mértékben lehet, hogy segíthetnek” – tette hozzá.
Kapcsolódó cikkek
