A kutatás során a szigorú szülői magatartást dühös, ellenséges és antiszociálisként definiálták.
Az Iowai Állami Egyetem munkatársai egy 451 gyermek bevonásával készült kutatás eredményeit elemezték, akik 1989-ben hetedik osztályba jártak. A kutatók tanulmányozták a családjaikat, és még videofelvételeket is készítettek arról, hogyan viselkedtek egymással az otthonukban. Ezt követően a szakértők 20 éves korig utánkövették a gyermekek egészségi állapotát.
Az eredmények azt mutatták, hogy a szigorú szülői magatartás mérhető hatást gyakorol a gyermekek egészségére. Ha a szülők ellenségesen, dühösen és antiszociális módon viseltettek kamasz gyermekükkel szemben, a gyermekek nagyobb valószínűséggel számoltak be testi egészségük romlásáról, és túlsúly kialakulásáról. Ráadásul még a másik szülő kedvessége és melegsége sem tudta ellensúlyozni vagy megóvni a kamasz gyermeket az első szülő szigorától. Amikor a kutatók megvizsgálták a gyermekek testtömeg-indexét (BMI), kiderült, hogy a szigorú szülő a BMI-re gyakorolt káros hatása még akkor is fokozódott, ha a másik szülő kedvessége nőtt.
A kutatók ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy kutatásuk nem bizonyította, hogy a szigorú szülői magatartás okozza közvetlenül a rosszabb egészségi állapotot. Az eredményeknek nem sikerült kimutatniuk, mi lehet az oka annak, hogy egy szigorú szülő hosszú távú testi károsodást válthat ki, de a kutatók úgy vélik, hogy a gyermekkori stressz egész életükben károsan hathat az emberek egészségére.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
