A kutatók 2000, 13 különböző országban élő, 8-36 hónapos kor közötti baba és kisgyerek adatait vizsgálták. Azt akarták tudni, hogy a Covid-19 miatti társadalmi elszigetelődés és a megnövekedett képernyőidő milyen hatással volt a fejlődésükre, különösen a nyelv elsajátításának terén. A kutatásukat két különböző vizsgálattal végezték – írja a thebump.com.
Az egyiket az Oslói Egyetem vezette, és a Language Development Research folyóiratban publikálták, míg a másodikat a Göttingeni Egyetem vezetésével, a Max Planck Pszicholingvisztikai Intézettel és a Nyugat-Svájci Alkalmazott Tudományos és Művészeti Egyetemmel együtt végezték, és a Scientific Reports folyóiratban publikálták.
- Kapcsolódó: Így változik a gyerekek szókincse
A tanulmány 2020 márciusa után kezdődött, és valamivel több mint egy hónapig gyűjtöttek adatokat. A kutatók arra kérték a résztvevő gyerekek szüleit, hogy töltsenek ki egy online kérdőívet: ebben a gyermekük életkorára, a különböző nyelvek megismerésére, a szókincsre és a testvéreik számára vonatkozó kérdésekre válaszoltak. Majd a lezárás vége felé megkérdezték a szülőket arról, hogy milyen közös tevékenységeket végeztek otthon a gyermekükkel – a lezárás előtt és alatt -, mennyi volt a szülők képernyőhasználata, és hogyan viszonyulnak a gyerekek képernyőidejéhez. Kitöltöttek egy ellenőrzőlistát is arról, hogy a gyermekeik hány szót értettek meg – a lezárás kezdetén és végén.
A tanulmányok azt mutatták, hogy azok a gyerekek, akiknek többet olvastak a vizsgált időszakban, több szót tanultak meg, míg azok, akik nagyobb mértékben voltak kitéve a képernyőnek, kevesebbet. Míg azonban a gyerekeknek összességében több volt a képernyőideje, a kutatók azt találták, hogy a vártnál több szót tanultak meg a világjárvány előtti szinthez képest.
A kutatók azt is megállapították, hogy minél hosszabb ideig tartott a lezárás, a képernyőidő-használat nőtt azokban a családokban, akiknél kevesebb évig vettek részt az oktatásban, és amelyekben a szülőknek hosszabb volt a képernyőideje. Továbbá a játszó csoportok és a bölcsődék bezárása miatt is növekedett.
“Bár ez arra utal, hogy a viszonylag rövid elszigeteltség nem befolyásolta hátrányosan a kisgyerekek nyelvi fejlődését, óvatosnak kell lennünk, ha feltételezzük, hogy ez a megszokott időkben vagy a hosszabb bezárások idején is így lenne, tekintettel a rendkívüli körülményekre, amelyekkel a gyerekek és a szüleik ez idő alatt szembesültek” – fogalmazott egy sajtóközleményben Natalia Kartushina, az Oslói Egyetem docense.
- Kapcsolódó: Nem tesz jót a szókincs fejlődésének a háttérzaj
Érthető, hogy a képernyőidő növekedett a lezárások, illetve úgy általában a járvány ideje alatt – a kutatók azonban megnyugtatnak, hogy a kisgyerekek még mindig több szót tudtak megtanulni, mint a járvány előtti időben. Mivel több időt voltak otthon, a szülők több időt tölthettek a gyerekeikkel, és a kutatók úgy vélik, hogy a nyelvi fejlődés terén elért eredményeiket a közös tevékenységeik növekedése okozta.
A tanulmánynak azonban vannak bizonyos korlátai, tekintettel a rövid vizsgálati időszakra. Továbbá kizárólag a nyelvi fejlődésre összpontosít, és nem veszi figyelembe, hogy a világjárvány alatti lezárások milyen hatással lehettek a társadalmi és érzelmi fejlődésre.
Forrás: thebump.com
Kapcsolódó cikkek
