Kevés dolog próbálja meg annyira a szülői türelmet, mint mikor egy kisgyerek verekedőssé válik, és megüti a társait. Semmiképpen nem jó viselkedés, de semmiképp nem a te hibád, és nem azt jelenti, hogy a gyerekedből bántalmazó lesz.
“A kisgyermekkort a fejlődés “ütős szakaszának” nevezem, mert ez a viselkedés gyakori az egy-két éveseknél” – mondja Deborah Glasser klinikai pszichológus.
Íme, néhány ok, amiért kisgyermeked agresszíven viselkedhet, valamint szakértői tippek a Parents.com-tól a megállításához.
Előfordulhat, hogy a kisgyermekek egyszerűen nem tudják, hogy az ütés fáj, ami valószínűleg annak a ténynek köszönhető, hogy hároméves korukig nem alakul ki teljesen az empátiájuk. De még ha a gyermeked fel is fogja a dolgot, lehetséges, hogy nem képes visszafogni magát. Amikor a kicsik más gyerekek közelében vannak (az egyéveseknek szinte egyáltalán nincs impulzuskontrolljuk), nem értik teljesen saját érzelmeiket, nemhogy másét, így nem valószínű, hogy szándékosan zaklatnának bárkit is.
Ütésük okai elég ártatlanok, és általában a következő kategóriák egyikébe esnek.
Így próbálnak kommunikálni
Mint mindenki más, a kisgyermekek is unatkoznak, éhesek, fáradtak és túlterheltek. A különbség az, hogy hiányzik belőlük a verbális készség ahhoz, hogy azonosítsák és közöljék ezeket az érzelmeket, ami még inkább frusztrálttá teheti őket.”Mivel a kisgyermekek szókincse még nem teljesen kifejlődött, nagyobb valószínűséggel használják a testüket arra, hogy kifejezzék érzéseiket, vagy visszavágjanak nézeteltéréseik miatt” – mondja Miriam Schechter gyermekgyógyász.
Védekeznek
Valószínűleg észrevetted már, hogy a kicsi gyakrabban üt, amikor a játszótéren van. Ennek az lehet az oka, hogy ott vannak, akik elveszik a játékaikat, fellökik őket, vagy csak behatolnak az intim terükbe – és ha nem hallják, hogy a gyereked kiabál: “Állj!” vagy “Az enyém!”, akkor nehezen tudja fékezni a haragját, csalódottságát.
Rossz napjuk van
Előfordulhat, hogy a kicsi egyszerűen azért akad ki, mert nyűgös, és nincs sok megküzdési készsége. “Még azok a gyerekek is elveszíthetik a kontrollt, akik nem ütnek vagy harapnak gyakran, csak ha stresszesek vagy egy hosszú nap végén vannak” – mondja Dr. Schechter.
Utánoznak valakit
Előfordulhat, hogy a gyermeked látott egy idősebb gyereket verekedni egy haverjával, és ő is ezt akarja csinálni. Egyszerűen kíváncsi, milyen ez.
Temperamentumosak
Egyes gyerekek kevésbé könnyed személyiséggel születnek. “Sok múlik a személyes temperamentumon” – magyarázza Stanley Turecki gyermekpszichiáter. Egyes gyerekek könnyen lerázzák magukról a dolgokat, míg mások utcaiharcos-üzemmódba kapcsolnak.
Új dolgokat próbálnak ki
A kisgyermekek folyamatosan ezt kérdezik maguktól: “Ha ezt és ezt teszem, vajon mi fog történni?” Ez átgyűrűzik a másokkal való kapcsolataikba is – mondja a szakértő. “Nincsenek készségeik ahhoz, hogy észszerű módon megszerezzék, amit akarnak, ezért olykor rámenősek vagy túlzottan kihívóan viselkedhetnek“.
Több helyre van szükségük
A kisgyermekek nem ismerik jól a térbeli viszonyokat. Ha úgy érzik, túl nagy a zsúfoltság vagy sarokba szorítják őket más gyerekek egy kis területen, megpróbálhatnak ütésekkel, karmolással vagy harapással kijutni.
Hogyan kezeljük a kisgyermekek agresszív viselkedését? Hogyan állíthatjuk meg őt?
Ha ilyesmi előfordul, azt azonnal kezelnünk kell. Guggoljunk le a kicsihez, nézzünk a szemükbe, és nyugodt, határozott hangon mondjuk: “Érthető, ha dühös vagy. De nem szabad megütni senkit.” Ez minden, amit tehetünk: ismerjük el az érzéseit, fogadjuk el rendben lévőnek, de érzékeltessük a határokat!
Mint említettük, a kisgyermekek korlátozottan tudják, hogyan hat viselkedésük másokra. A gyermeknek meg kell értenie, hogyan érezte magát a barátja, amikor megütötték. Mondjuk ezt neki: “Ez fájt Petinek, és rosszul érezte magát.”
Gyakorold vele a problémamegoldást!
Játsszatok szerepjátékot! Tégy úgy, mintha te is gyerek lennél, aki elvette kedvenc játékát, és tanítsd meg neki, mit mondjon válaszul („Ez az én játékom, kérlek, add vissza”). Ha ez nem megy, szólj a kicsinek, hogy kérjen segítséget egy felnőtttől. Játszd el ezeket a jeleneteket elég gyakran ahhoz, hogy rögzüljenek!
Csökkentsd a gyerekek közötti feszültséget egy másik játék felmutatásával! “A gyerekek figyelmének elterelése egy új tevékenységgel gyakran a legegyszerűbb módja a viták eloszlatásának” – mondja Erin Floyd klinikai gyermekpszichológus.
Ha egy játékon veszekszenek, adj nekik egy percet, hátha megoldják a konfliktust. Viszont azt ne hagyd, hogy a gyermeked megtartson egy olyan játékszert amihez agresszióval jutott hozzá. Ha ráveszed, hogy adja vissza, ezzel tudatod, hogy durvasággal nem érheti el, amit akar.
Ha ismét üt, távolítsd el őt a helyzetből. Fogd meg a kezét, vidd arrébb, és mondd el szavakkal is: „Nem hagyom, hogy üssél!”
Ha ezt türelmesen minden alkalommal megteszed, akkor megtanulja, hogy nincs mentség az erőszakra.
És még egy fontos dolog: sose üsd meg a gyereked! Ha a büntetés egy fenékre csapás, hogyan is érthetné meg, hogy nem szabad megütni másokat?!
És bár aggasztó lehet, ha a gyereked megüt valakit, próbálj emlékezni arra, hogy nincs rosszindulatú szándék a háttérben. A kicsi jót akar – csak meg kell tanulnia jobban kifejezni az érzéseit, ami idővel meg is fog történni. “A kisgyermekek egy-két hónap alatt átmennek ezeken a szakaszokon” – magyarázza Dr. Turecki. “És bármi, ami rövid életű, amiatt általában nincs értelme aggódni.“
Kapcsolódó cikkek
