Átmeneti tárgy: miben segíti a gyereket és mire érdemes figyelni?
Talán nem is kell hosszasan kutatni az emlékezetünkben, hogy egy olyan tárgyat találjunk, amely különösen fontos volt számunkra gyerekkorunkban. Ez lehet egy jelentéktelennek tűnő kis takaró, rongyosra szeretgetett pelenkadarab, egy plüssfigura vagy akár egy párna is.
Van, akinek ez a kedves tárgy végig kíséri akár az egész életét: viszi magával a kollégiumi szobába, sőt gyermekének kisszobájában is helyet kap a későbbiekben. Jómagam is őrizgetem még ezt a különleges tárgyat: egy meglehetősen csúnyácska rózsaszín macit, ami számtalan gyerekkori fényképemen felbukkan mint nélkülözhetetlen társ.
De mik ezek a különleges tárgyak?
A szülők számára ez talán csak egy olyan tárgynak tűnik, amelyhez a végletekig ragaszkodik a gyermek, és mindenhová magával hurcolja.A gyermekek fejlődéslélektanával foglalkozó szakirodalom azonban nagy jelentőséget tulajdonít ezeknek a kis takaróknak, cumiknak és rongyiknak, és átmeneti tárgynak nevezi ezeket.Az átmeneti tárgy jelenségéről Donald Woods Winnicott brit gyermekorvos, pszichoanalitikus írt elsőként az 1950-es években. Az átmeneti tárgy olyan vigasztárgy a gyermek számára, aminek fontos szerepe van életének egy meghatározott szakaszában, ezt pedig a szülőnek mindenképpen tiszteletben kell tartania– hangsúlyozta Winnicott.
A plüssmaci színre lép
Ezek a tárgyak az úgynevezett szeparációs szorongás időszakában lesz jelentősége. Gyermekünk 6-7 hónaposan ébred tudatára, hogy ő és édesanyja egymástól különálló két személy, s a korábban egységesnek hitt közös világ nincs többé. Éppen ezért, amikor édesanyja magára hagyja, megijed, és kétségbeesetten sír. Ennek az az oka, hogy nem tudja, hogy édesanyja visszatér-e hozzá, és nem tudja magában felidézni az édesanya képét sem. Sírása azt jelzi, hogy nem érzi magát biztonságban, rosszul érzi magát az anyukája nélkül.A kicsik 8-12 hónapos kor között találnak rá az átmeneti tárgyakra, amelyek ezt a nehéz időszakot segítenek átvészelni, és néhány évig (jellemzően az óvodáskor végéig) velük is maradnak. Winnicott megfigyelése szerint a fiúk elsősorban a keményebb tárgyakat részesítik előnyben, míg a lányok szívesebben választanak babát, puha állatfigurát vagy puha tárgyakat átmeneti tárgyként.
Miben segít gyermekednek az átmeneti tárgy?
Az átmeneti kifejezés azt jelenti, hogy ez a tárgy egyfajta átmenet az anyával való összeolvadás és a tőle való különállóság állapota között.Ha a babának hiányzik az édesanyja, akkor ez a tárgy megnyugtatja, biztonságérzetet ad neki. Mindig ott lehet vele, amikor a számára fontos személy nincs jelen. Winnicott hangsúlyozta, hogy ezeknek a tárgyaknak azokban az időszakokban is fontos szerepe van, amikor a kicsi krízishelyzeteket él át. Ilyen például a kistestvér születése, a bölcsődébe vagy oviba járás kezdeti időszaka.Fontos azonban kiemelni, hogy ez a tárgy csak akkor tudja funkcióját és vigasztaló szerepét betölteni, ha a gyermeknek stabil, biztonságot adó kapcsolata alakult ki az anyukájával, aki folyamatosan képes alkalmazkodni kisbabája változó igényeihez.Mire figyeljünk? Pár praktikus tipp
– Az átmeneti tárgy mindig legyen kéznél! Winnicott azt is megemlítette, hogy ne idegeskedjünk amiatt, ha ez a tárgy már koszos, mert a mosás és a megváltozott illatok is megtörhetik a gyermek számára stabil és folyamatos élményt, amit ezek az átmeneti tárgyak jelenthetnek.
– Mivel a szeretett plüssállat, kedvenc tárgy elvesztése miatti aggodalom folyamatos lehet, ezért – amennyiben megoldható – érdemes egy pótdarabot is beszerezni ezekből a szülőknek. Van, aki le is szokta fényképezni ezt a kedves darabot, hogy – a közösség erejében bízva – a későbbiekben könnyebben lehessen pótolni.
– A átmeneti tárgy soha nem lehet büntetési eszköz: ne büntessük a picit azzal, hogy elvesszük tőle!Kapcsolódó cikkeink:
- Kell a gyereknek “anyapótlék”?
- Szeparációs szorongás különböző életkorokban
- Baj, ha nagyon ragaszkodik a gyerek egy tárgyhoz? Vekerdy válaszol
Kapcsolódó cikkek
