Az aktív beszéd területén nagy egyéni eltérések vannak a gyerekek között. Vannak, akik már 10 hónaposan a beszéd útjára lépnek és egy-egy szóval ki tudják fejezni kívánságaikat, míg más kisgyerekek 15-16 hónapos korig szinte meg sem szólalnak, majd hirtelen egy-két hónap leforgása alatt komplex mondatokig jutnak el.
Egyben érdemes vizsgálni a fejlődést
A szakemberek egyetértenek abban, hogy egészében érdemes vizsgálni a gyermek fejlődését, nem annyira az életkor számít, hanem az, hogy más területen is késik-e a fejlődés. Időablakok persze vannak támpontként: a legelső szavak általában 8-12 hónapos korban jelennek meg, de előfordul, hogy az értelmi és kommunikációs képességek teljesen rendben fejlődnek, ám a gyermek két éves koráig nem vagy alig szólal meg. A beszéd megjelenését megelőzi a gügyögés, a különféle, egymástól eltérő hangok adása vagy az, hogy a kisbabát érdekli a körülötte lévők beszéde. Figyelmeztető jel lehet, ha a kisgyerek egyáltalán nem utánozza a környezet hangjait vagy ha 18 hónapos koráig még nem szólalt meg.Szokás azt mondani, hogy egy két évesnek nagyjából 50 szót “kell” tudni jól használni, amiből akár rövid mondatokat is alkot. A kell éppen azért van idézőjelben, mert ugyan utalhat megkésett beszédfejlődésre, ha nincs legalább 50 szó birtokában egy két éves kisgyerek, de lehetséges, hogy 1-2 hónapon belül egész mondatokban kezd beszélni és nincs szó megkésett fejlődésről. Ha szülőként bizonytalanok vagyunk abban, hogy minden a megfelelő ütemben fejlődik-e, akkor érdemes szakemberhez (első körben a védőnőhöz, gyermekorvoshoz) fordulni kétségeinkkel.Fontos figyelni arra, ha a szülő úgy érzi már beszélnie kéne a gyermeknek, hogy a kommunikáció nem csak azt jelenti, hogy a gyerek beszél. Azt is jelenti, hogy hallgat-e arra, amit a környezet mond, kér tőle. Előfordul ugyanis, hogy a gyerek nem beszél, de érti, amit mondanak neki, megteszi amit kérnek tőle, non-verbálisan reagál is rá, noha ő egy szót sem szól. Ez egy teljesen más helyzet, mint az, amikor nem figyel, nem reagál, nem vesz fel szemkontaktust, esetleg a mozgásfejlődés területén is elmaradás jelentkezik. Tehát minden esetben komplexen érdemes megvizsgálni a fejlődést.
- Kapcsolódó: Jelek, hogy késik a beszédfejlődés
Mit tehet a szülő?
Először is fogadjuk el, hogy a kisgyerekek eltérő ütemben fejlődnek mozgásukban és a beszédben is. Ha azonban úgy érezzük, bátran forduljunk szakemberhez.
A megkésett beszédfejlődés mögött hallási problémák, ingerszegény környezet, idegrendszeri sérülések vagy genetikai okok is állhatnak, ezeket érdemes alaposan megvizsgálni.Lényeges, hogy a babához kezdettől fogva beszéljünk, énekeljünk, mondókázzunk. Kapcsolódjunk az újszülötthöz már a megszületésétől, figyeljük a reakcióit, lássuk meg benne az egyedit. Győződjünk meg arról, hogy a kisbabánk lát és hall minket, beszéljünk hozzá sokat, mondjuk el, hogy most elmegyünk sétálni, hogy pelenkát cserélünk, stb és figyeljük a reakcióit: a mosolyát, a rúgkapálását. Gondra leginkább akkor gyanakodhatunk, ha egyáltalán nem reagál a kisgyermek a környezetére, nem figyel rájuk, sőt, nem veszi jó néven a közeledést, a kommunikációt. Ilyen esetben korai fejlesztéssel foglalkozó gyógypedagógushoz érdemes fordulni.
(Cikk forrása: koraifejleszto.hu)
Kapcsolódó cikkek
