Még mielőtt képessé válna a baba az egyedül emberre jellemző bonyolult kommunikációs rendszer, a beszéd elsajátítására, sírással, hangadással, testbeszéddel, gesztusokkal kommunikál.
A beszédig tartó időszakot a babajelbeszéd segíthet áthidalni – általa tolmácsolni tudja érzéseit, vágyait, meg tud nevezni tárgyakat, élőlényeket. Alkalmazásának fontos előnye, hogy a baba a gördülékenyebb kommunikáció által magabiztosabb lesz, és a harmonikusabb kapcsolatnak köszönhetően elégedettebb is. Akár 100-120 jelet is használni képes a kicsi – többek között közölni képes azt is, hogy éhes, szomjas, vagy hogy labdázni szeretne. A jelekkel való ismerkedést 6-8 hónapos korban lehet elkezdeni, s a “munka” gyümölcse 9 hónapos kor környékén érik be – ekkor jelez vissza a baba.
Ahhoz, hogy a gyermek képes legyen az anyanyelvének hangjait képezni, az idegrendszerének meg kell érnie egy olyan szintre, amellyel már képes a hangképző izmok precíz koordinálására.
Minden nyelvnek megvannak a saját hangképzési sajátosságai. Az adott nyelvhez tartozó hangok képzéséhez szükséges hangképző szervi mozgások, helyzetek összességét, a hangképzés tudati alapját nevezzük artikulációs bázisnak. Ez már a baba első évének második felében elkezd kialakulni. Ekkor kezdi el produkálni a kicsi az anyanyelvére jellemző hangokat.
A születés után első hetekben a magánhangzók és egy h-szerű hang uralja a baba a hangadását – javarészt sír a pici. Egyhónapos kor környékén elindulhat a gőgicsélés – ekkor már megjelennek a mássalhangzók is. Ezt követi a gagyogás időszaka (3-9. hónap), amikor a mássalhangzókat, magánhangzókat kombinálja a baba. Ebből növi ki magát a szótagismétlés nagyjából 7-10 hónapos korra (ba-ba, m-ama), ám ezek még nem tudatosan használt szavak. Az első igazi szavak 11-12 hónapos korban jelennek meg.
- Kapcsolódó: A beszédtanulás mérföldkövei
Nagyjából 6-7 éves korra stabilizálódik az artikulációs bázis, a használt nyelv hangjait ekkor már tisztán képes kiejteni a gyerek. Az artikulációs bázis flexibilitása egyes felmérések szerint körülbelül 10 éves korig van meg, tehát eddig vagyunk képes egy nyelvet (anyanyelvet és idegen nyelveket) akcentusmentesen, a nyelvre jellemző tökéletes kiejtéssel, hangképzéssel elsajátítani, használni. (Ez nem azt jelenti, hogy eddig kell megtanulni a nyelvet, mindössze azt, hogy érdemes lehet több nyelv anyanyelvi forrásból származó hangjaival, hanganyagával megismertetni a gyereket.)
Hangképzés 1-6 évesen
Az első mássalhangzók, amelyeket megtanul kiejteni a kicsi (nagyjából 2 éves korig), az az m, b, p (ajakhangok), az n (fogmederhang), a h (hangszalagréshang), továbbá a t (fog)hang.
Valamivel nehezebb falat a (hátsó szájpadláson képzett) k és a g hang, amivel kicsit később (három-négy éves korra) boldogulhat tökéletesen a gyerek. Óvodás korra válik biztossá az (ajak-foghangok) f, v, a d (foghang), illetve a sziszegő sz, s, s, az n, l (fogmedernél képzett hangok), valamint a (szájpadlásnál képzett) s, zs, cs, dzs képzése.
Legkésőbb rendszerint a ty, gy, ny hangok és az r képzése sikerül a kicsiknek.
- Kapcsolódó: A szókincs fejlődése
Ha artikulációs zavar jelentkezik
Előfordul, hogy a hangképzés kapcsán problémák adódnak: kihagy hangokat a gyerek, vagy egy hang helyett egy másikat használ. Ilyenkor artikulációs zavarról beszélünk. Ezt a problémát pöszeségnek is nevezzük. Leggyakrabban a sz, z, c, s ,zs, cs (azaz a sziszegő) és az r hanggal gyűlik meg a gyerekek baja. Az élettani (mindenkinél jelentkező) pöszeség rendszerint 4,5-5 éves korra elmúlik magától – a gyermek saját maga korrigálja a hibás kiejtést.
Ejtsünk pár szót külön a pöszeség körébe sorolandó raccsolásról, ami az r hanggal kapcsolatos képzési gondot jelenti. Hogy szépen pörögjön az r, az artikulációs izmok megfelelő szintű fejlettségére van szükség. A határvonalat a fejlődésben a szakemberek 4-5 éves kornál húzták meg – ekkor a gyerekek többsége már képes az r pörgetésére. Mikor van gond? Problémás az r-képzés, ha elhagyja a szavakból az r-t, vagy j-vel, egy perdületű r-rel, l-lel, v-vel helyettesíti. Ha 5 éves korban még nem megfelelő az r használata, érdemes tehát szakemberhez fordulni, aki segít kialakítani a megfelelő helyen, azaz a nyelvhegynél képzett r hangot.
A szakember – logopédus – segítségül hívása minden artikulációs problémánál ajánlott. Célravezetőbb, mint az otthoni, szakértői instrukció nélküli gyakorlás, amely azzal a veszéllyel jár, hogy a hangképzést rossz irányba módosítjuk, és a hang nem megfelelő helyen képzése rögzül.
Kapcsolódó cikkek
