Kisgyerek

Beszoktatás a bölcsődébe

A mai társadalomban sokszor szükség van arra, hogy az anya is dolgozzon, ezért gyermekét bölcsődébe kell adnia. A beszoktatás azonban kritikus pontja lehet annak, hogy gyermekünk miként viszonyul új helyzetéhez.

A bölcsődei beszoktatás fontossága

A bölcsődébe történő beszoktatás a gyermek életkorából fakadó igényei miatt többlépcsős, elhúzódó folyamat. Két formája ismert hazánkban is, az egyik a fokozatos, a másik pedig az anyás-fokozatos.

E kettő közül, amennyiben lehetőség van rá, érdemes az anyás fokozatos típusút választani, melyben egy szülő vagy hozzátartozó (nem feltétlen csak az édesanya) segíti a kicsi beilleszkedést az új közegbe. Az anyás-fokozatos beszoktatásnak a gyermek, a szülő és a bölcsőde szempontjából is van előnye.

A kisgyermeknek kevésbé megterhelő érzelmileg, hogy egy gyökeresen új helyet szülei vagy rokonai támogatásával ismerhet meg. A bölcsődei dolgozók közvetlen a szülőtől ismerhetik meg a gyermek egyedi igényeit, és ennek megfelelően tudják alakítani a gyermek gondozását. És végül, de nem utolsósorban, a szülő is alaposan megismerheti gyermeke elhelyezésének körülményeit, így számára is könnyebb lesz napközben a bölcsődére bízni gyermekét.

A beszoktatás menete

Az anyás-fokozatos beszoktatás átlagosan két hétig tart, ami alatt folyamatosan nő a bölcsődében eltöltött idő és csökken az anyai, illetve szülői-hozzátartozói jelenlét. Pontos menete előre nem meghatározható, hiszen minden apróság különböző, és ezért eltérő az új helyre, a szülő távozására adott reakciójuk.

A beszoktatás gördülékenyebbé tételében fontos szerepe van annak, hogy a gyermek ritmusának megfelelően bármely napszakban történhet, és hogy az első hétben a szülő folyamatosan elérhető gyermeke számára. Az első három-négy napban a bölcsődében a szülő feladata az, hogy gyermekét ellássa. Eközben a gondozónak módja van annak megfigyelésére, hogy a gyermek mihez szokott hozzá, miként eszik, miként teszik tisztába, vagy miként altatják el. Természetesen a szülő ilyenkor csak saját gyermekével foglalkozhat, ám a saját gyermekével való foglalkozás más okból is lényeges. A kisgyermeknek a megváltozott környezetében állandó pont édesanyja vagy valamely rokona jelenléte, így könnyebben tud alkalmazkodni.

Az első néhány nap módot ad arra is, hogy a gondozó megpróbáljon a kicsihez közeledni, étellel kínálja, játsszon vele. A harmadik-negyedik naptól az első hét végéig a szülői gondoskodás szerepét folyamatosan átveszi a dadus, a szülő pedig eleinte csak rövid időre, majd egyre huzamosabb ideig magára hagyja gyermekét. Ilyenkor még a bölcsődében marad egy erre a célra szánt helyiségben, annak érdekében, hogy gyermeke magához tudja hívni, de az első hét végétől már erre sincs szükség. A szülő otthagyhatja csemetéjét a bölcsődében, a második hét folyamán egyre hosszabb és hosszabb ideig, míg végül ki nem alakul az új menetrend, melyben állandósul a naponta bölcsődében töltött idő nagysága.

Legjellemzőbb nehézségek

A beszoktatás szinte sosem teljesen zökkenőmentes, mind a gyermeknek, mind pedig a szülőnek meg kell tanulnia megbirkózni ezzel az új szituációval. Beszoktatás a bölcsődébe

Ez óhatatlan nehézségekhez vezet, melyek közül a leggyakoribb, hogy a kisgyermek nehezen viseli el az édesanyjától való elszakadást.

Az anya távozásakor felsír, dacos vagy haragos lesz. Ezt a számára fájdalmas élményt segít legyőzni az anya vagy más rokon elérhetősége.

A harmadik-negyedik nap után a kicsi egyre több időt tölt édesanyja nélkül, ám ő vissza-visszatér, ami a gyermekben megerősíti annak képzetét, hogy édesanyja bármikor elérhető. Ennek kialakításához arra is szükség van, hogy a gyermek, ha nagyon nehezen viseli el szüleitől való megfosztottságát, behívhassa a másik helyiségben tartózkodó rokont. A fokozatosság módszernek eredményeként a gyermek megszokja az új helyzetet, hisz tudja, hogy édesanyja vissza fog érte jönni.

Egy másik jellemző nehézség, ha a gyermek nem csak szüleit, hanem megszokott környezetét hiányolja. Ilyenkor célszerű befejezni aznapra a beszoktatást, és hazavinni a gyermeket, hiszen így érti meg, hogy bölcsődében csak napközben lesz, de az nem váltja fel otthonát. A tapasztalatok szerint a bölcsődéből való hazakívánkozás csak az első napokban jelentkezik és néhány eset után megszűnik, amint a kicsi megszokta az új helyet.

Összegzés

A bölcsődébe való beszoktatás ezen módja ugyan időt vesz igénybe, de a gyermek későbbi új helyzetekbe történő beilleszkedésének modellje lehet. Ha úgy érzi, hogy biztonságban van és szerettei, a régi szeretett környezete mindig elérhető, könnyebben birkózik majd meg a hasonló kihívásokkal, az óvodai és az iskolai élethez való hozzászokással.

Kapcsolódó cikkeink:

A beszoktatás 6 bevált trükkje

Bölcsikezdés könnyek nélkül

Így készítsd fel a bölcsire!

Forrás: HáziPatika.com