Az ezredforduló után szinte divattá vált a sztárvilágban az otthon szülés, bár több híresség is van, akik már korábban is a hívei voltak: Meryl Streep, Pamela Anderson, Kelly Preston, Demi Moore, Cindy Crawford, Ricki Lake, újabban pedig Giselle Bündchen és Alyson Hannigan.
Ricki Lake talk-show-k háziasszonya és színésznő, és annyira lenyűgözőnek találta az otthonszülés élményét, hogy Abby Epstein rendezővel közösen filmet forgatott a születés üzletéről: The business of being born. A 2007-ben mozikban is bemutatott film egy olyan Amerika kórházi szülési gyakorlatát kritizálja, ahol a fejlett országok közt a második legrosszabb az újszülött-halálozási arány. A WHO 2011-es adatai szerint is világszerte 40 ország előzi meg az Egyesült Államokat a 4 hetesnél fiatalabb gyerekek halálozási mutatója tekintetében.
. Cindy Crawford is mesél első, 1999-es otthonszüléséről, amikor Presley fia világra jött, a világháló pedig újra felkapta a történetet, ahogy közeledik Ricki Lake újabb, négyrészes DVD-jének (“More business of being born”) piacra kerülése idén novemberben. Cindy Crawford elmondja a filmben, hogy egy new yorki szülésfelkészítő jógatanfolyamon hallott először részletesen a kórházon kívüli lehetőségekről, addig úgy gondolta, hogy majd ő is bemegy a kórházba, kap epidurális érzéstelenítőt, és úgy szül, ahogy mindenki más az ismerősei között. Miután alaposan tájékozódott, annyira meggyőzték a hallottak, hogy úgy döntött, addig marad majd otthon a vajúdás során, ameddig csak lehet.Bába kísérte végig 17 órás vajúdását és kisfia megszületését. Korábbi jógaórái felkészítették arra, hogyan adja át magát az összehúzódások hullámainak, és hogyan összpontosítson saját testére. Úgy érezte, gyönyörű, kiegyensúlyozott, nyugodt, bár hosszú szülése volt. Ugyanúgy, mint a magyar, otthon szülést választó anyák egy része, ő sem tudatta előre tágabb családjával a terveket, félt a negatív kritikától, illetve őket is féltette az otthonszülés ellentmondásos megítélése miatti konfliktusoktól.
És ugyanúgy, mint sok más édesanyát, őt is meglepetésként érte, hogy mennyire más lehet két szülés – mennyire más volt két évvel később Kaia lányának születése. Ugyanaz a bába, ugyanaz az anya, és mégis teljesen új élmény volt ez a szülés, ahol nyoma sem volt a korábbi meditatív befelé fordulásnak, ahol volt kiabálás és szitkozódás. Cindy Crawford egészen felszabadító élményként raktározta ezt el magában, mikor a szülést követően átgondolta, mi is történt. Teljes kontrollvesztést élt át, amikor már a jógagyakorlataival sem tudta lecsendesíteni a folyamatot. Ajándéknak tekinti, hogy ezt is átélhette.
Véleménye szerint egy gyermek kihordása, megszülése és szoptatása a legtöbb, amit egy nő a testétől kérhet. Bár nem futott még maratont, de nem is érez késztetést hasonló kihívásokra többé. Nyilván nem a sport iránti érdektelenség mondatja ezt vele, egyszerűen úgy érzi, a testének már nem kell semmit bizonyítania. Mély hálát érez a teste iránt, hogy minderre képes volt. Azóta érzi, hogy mennyi erőt tud mindez adni egy nőnek.
Kapcsolódó cikkek
