Kisgyerek

Ez történik az agyunkkal, amikor álmodozunk

Szinte mindenki szokott időnként álmodozni vagy elkalandoznak a gondolataink, a tudomány mégis csak keveset tud arról, mi is történik ilyenkor az agyunkban.
2024. Május 25.
nő álmodozik
Kép: Getty Images

Az emberi agy remekül képes saját szórakozást kreálni. Egyes becslések szerint az idő akár 30 százalékában az agyunk egyáltalán nem a környezetünkre koncentrál, hanem inkább saját képzeletbeli szárnyalásra indul, elkalandozik. A tudósok azonban viszonylag keveset tudnak arról, hogy mi is történik valójában az agyban ez idő alatt.

Egy új tanulmánynak azonban sikerült azonosítani az agyi tevékenység egy jellegzetes mintázatát, amely akkor következik be, amikor elkalandozunk, írja az IFLScience. A kutatók azt találták, hogy az agy memóriaközpontjaiból kiinduló „éles hullámoknak” nevezett minták gyakrabban fordulnak elő, ha nem direkt feladatokra fókuszálunk.

A Nature Communications szaklapban megjelent tanulmány szerint japán kutatók 10 epilepsziás betegnél vizsgálták meg, mi történik e folyamat során. Mindegyik résztvevő agyába elektródákat ültettek, hogy nyomon kövessék a rohamok aktivitását két olyan agyterületen, amelyek mélyen összefüggenek a memóriával.

A betegeket 10 napon keresztül figyelték, és óránként töltöttek ki kérdőíveket gondolataikról és érzelmeikről. „Elsősorban azt szerettük volna látni, hogy tudunk-e összefüggést kimutatni a rögzített agyi aktivitás és a betegek aktuális érzései és gondolkodásmódja között” – magyarázta Takamitsu Iwata a tanulmány vezető szerzője.

Bár a kutatók szerint epilepsziás betegek voltak az alanyok, a korábbi, más fajokat vizsgálva is hasonló eredményre jutottak. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy adataik segítenek alátámasztani azt a hipotézist, hogy az agy mediális temporális lebenyének – ahol a hippokampusz és a parahippokampusz található – fontos szerepe van az öngenerált állapotokban. Ez – mondják – fontos következményekkel járhat az emberi tapasztalat számos különböző állapotának és aspektusának, például az intelligenciának és a boldogságnak a tanulmányozásában.

Az ezekre a módszerekre épülő további kutatások remélhetőleg lehetővé teszik majd, hogy még több titkot megfejtsünk arról, hogy mire képes az emberi agy, amikor nem közvetlenül egy feladatra koncentrál.