Kép: Getty Images
A sonkát három alcsoportra oszthatjuk: a nyers sonkákra, a hőkezeltre, valamint a sonkacsoportokon kívül megkülönböztetjük a parasztsonkát – olvashatjuk a Nébih tájékoztatójában. Ezeket szoktuk vásárolni húsvétkor.
A sonkákat tartósítás, íz- és színkialakítás céljából pácolják és/vagy füstölik. Pácoláshoz étkezési sót, nitriteket és/vagy nitrátokat, és más összetevőket (adalékanyagokat) tartalmazó páclevet használnak. A gyorspácoláskor a páclevet injektálással és/vagy vákuum segítségével juttatják a szöveti részekbe, amely által lerövidül az érlelési idő. A gyorspácolt termékeknek nemcsak az előállítási ideje és a költsége, hanem a fogyasztói ára is alacsonyabb a hagyományosan pácolt termékhez képest.
Ezt jelenti a füstölt vagy füstölt ízű sonka
A sonkák megnevezésében szereplő füstölt jelző kétféle műveletet is jelölhet: történhet keményfa közvetlen elégetésével, de pl. a füstaroma légtérbe párologtatásával előállított terméket is lehet füstöltnek nevezni. Ha a termék megnevezésében a „füstölt ízű” kifejezést olvassuk, abban az esetben a füstaromát közvetlenül a húskészítménybe juttatják, pl. injektálással.
Sonkavásárlásnál mire figyeljünk?
A címkén található megnevezésekre érdemes figyelni: a nyers sonkák esetében a „nyers sonka”, a hőkezelt sonkák esetében „főtt sonka” vagy „sült sonka”, a formában vagy bélben hőkezelt sonkáknál pedig a „sonka” alapmegnevezést olvashatja a fogyasztó.
A sonka címkéjén fel kell tüntetni, hogy miből készült, az előkészítés módját, a hőkezelés módját, ahogy a pácolás, füstölés módját is – ennek hiánya alkalmas a fogyasztók megtévesztésére -, a lejárati időt.
A levet engedő sonka legtöbbször a pácolás nem megfelelő módját jelzi, azonban jelezheti a hús nem megfelelő minőségét vagy éppen valamilyen romlási folyamatot is.
Minden esetben kerüljük az alkalmi árusokat és megbízható, legális helyről vásároljunk, tanácsolja a hatóság.
Kapcsolódó cikkek
