A D-vitamin a kalcium-anyagcsere működéséhez, a csontok megfelelő fejlődéséhez is hozzájárul. Szerepet játszik az izmok működésében, a sejtek osztódásában és érésében, illetve az immunrendszer működését is támogatja. A megfelelő D-vitamin-bevitel további előnyei között szerepel az 1-es típusú cukorbetegség kockázatának csökkentése, a nagyobb izomtömeg és a kisebb testzsír arány is.
A 3 évesnél fiatalabb gyerekek különösen ki vannak téve a D-vitaminhiány kockázatának a fokozott növekedés és a kalcium csontokban való gyors lebomlása miatt. A babák nem tudnak elegendő (nagyjából napi 400 NE) D-vitaminhoz jutni csupán a napfény által – ehhez ugyanis az arcot (vagy az alkarokat, vagy a lábakat) naponta 30 perc napfénynek kellene kitenni. Azonban a babákat nem szabad hosszú ideig közvetlen napfényre vinni a leégés veszélye miatt, különösen nyáron.
Hogyan pótolható a D-vitamin?
A születés utáni első évben minden nap szükség van a babának a D-vitamin pótlására, egész évben.1 éves kor után csak ősztől tavaszig kell D-vitamint adni a gyereknek, a “fényszegény” hónapokban – de ha a gyermek kevesebbet van napon, nyáron is szükség lehet a pótlásra. A babák és kisgyerekek esetében általában cseppes formulával pótolják a D-vitamint. A tápszeres babáknak D-vitaminnal dúsított tápszer is adható.
Az élelmiszerek közül a D-vitamin legjobb forrásai a zsíros halak (mint a lazac, a tonhal), a máj, a tojás, a tej és a tejtermékek. Ezeket az élelmiszereket mindig csak az alapján adjuk a kisgyermeknek, ha az aktuális hozzátáplálási irányelvek szerint, az életkora alapján már kaphatja.
Az 1 éves kor felettiek számára léteznek olyan junior italok is, melyek tartalmaznak hozzáadott D-vitamint. (X)
Mennyi a D-vitamin napi ajánlott és maximum mennyisége?
A babáknak 1 éves korig napi 400-1000 NE az ajánlott mennyiség, míg a maximum 1000 NE. A gyerekeknek 1-6 éves kor között naponta 600-1000 NE D-vitaminra van szüksége, és a maximum bevihető mennyiség 2000 NE.
A Tűzoltó utcai Gyermekklinika 2014-ben készült felmérése szerint az 1-3 éves gyerekek legalább 40%-a D-vitamin hiányos, 15%-uknál a hiány már kritikus mértékű. Egy 2015-ben végzett magyar felmérés szerint hazánkban az 1-3 éves gyerekek 65%-a szenved D-vitamin hiányban.
- Kapcsolódó: 5 fontos tudnivaló a D-vitamin hiányról
Milyen veszélyei lehetnek a D-vitamin hiányának, illetve a túlzott bevitelének?
A D-vitamin hiányának korai jelei lehetnek a növekedési probléma, a levertség és az ingerlékenység. Néhány gyermeknél az alacsony D-vitamin szint csont- és izomfájdalommal járhat együtt, míg a nagyon alacsony D-vitaminszint lágy csontokhoz vezethet, és angolkórt okozhat (ez akkor fordulhat elő, amikor a csontok még növekednek).
A magas D-vitaminbevitel minden életkorban veszélyes lehet, a babák különösen sérülékenyek ebből a szempontból. Túladagolás esetén hiperkalcémia (a kalciumkoncentráció emelkedett szintje a plazmában) jelentkezhet. Ez az állapot szomjúsággal, étvágytalansággal, hányással, a D-vitamin plazmaszintjének emelkedésével, lágy szövetek meszesedésével, illetve vesekövek kialakulásának kockázatával járhat együtt.
Felhasznált források:
Kapcsolódó cikkek
