Figyelemzavaros lehet a gyerek a mobilozásodtól
Habár a kicsivel örömteli a közös játék, előfordul, hogy felnőttként (valljuk be) kissé elunjuk magunkat. A gondolataink hajlamosak elkalandozni, éppen ezért olyan csábító, hogy ilyenkor a telefonunk után nyúljunk. Ilyesmi kivétel nélkül mindenkivel előfordult már, most azonban tudományos bizonyíték is született azzal kapcsolatban, hogy miért hagyjuk az asztalon a mobilunkat, és koncentráljunk inkább a gyerekünkre.
A Current Biology nevű folyóiratban megjelent tanulmány szerint az, hogy a szülő mennyi ideig figyel kizárólag a gyermekére, hatással van a kicsi koncentrációs képességére.
A szülő figyelme befolyásolja, hogy a gyermek mennyi ideig lesz képes egy dologra koncentrálni
A kutatásban 36 szülő és egyéves gyermekeik szemét vizsgálták. Lejegyezték, hogy mennyi ideig voltak képesek a kicsik egy tárgyra koncentrálni akkor, amikor a szülők is ezt a tárgyat figyelték, és akkor is, amikor a szülők másra koncentráltak. “Mikor a szülők velük együtt figyelték a játékot, a gyerekek is sokkal tovább voltak képesek koncentrálni, mint akkor, amikor a szülőket nem mutattak semmilyen érdeklődést a tárgy iránt” – meséli dr. Chen Yu, a kutatás vezetője. “De ami még érdekesebb, hogy minél tovább figyeltek a szülők a játékra, a gyerekek annál tovább mutattak érdeklődést iránta még jóval azután is, hogy a szülők elfordították a tekintetüket.”
Tehát egyértelműen kijelenthetjük, hogy a szülők viselkedése közvetlenül hatással van a gyermek koncentrációs képességének fejlődésére. “Minél idősebb egy gyermek, annál tovább és tovább képes egy dologra koncentrálni” – mondja Yu. Ez a kognitív képesség egy teljesen egyedi tulajdonság mindenkinél, azonban az imént említett kutatás is bizonyítja, hogy a szülőként képesek vagyunk ezt pozitív vagy negatív irányba befolyásolni. Azt is elmondhatjuk, hogy a gyermekek koncentrációs képessége közösségben, társas kapcsolatok útján fejlődik, alakul (nem pedig akkor, amikor egyedül vannak).
De mégis hogyan lehetünk minderre hatással mi, szülők? “Pont úgy kell elképzelni ezt az egészet, mint egy párbeszédet. Ha a hallgató fél érdeklődést mutat az iránt, aki éppen beszél – minden érzékszervével rá figyel, kérdéseket tesz fel – akkor a beszélő fél is elkötelezettebb lesz, jobban megnyílik és többet fog beszélni” – magyarázza Yu. “Amennyiben azonban a hallgató fél nem igazán figyel a beszélőre, úgy ez utóbbi előfordulhat, hogy témát vált, hiszen nehéz úgy beszélni valamiről, ha a közönség abszolút érdektelen.” Amikor a szülő odafigyel a gyermekére, az pont ugyanígy segíti a kicsit arra fókuszálni, amit éppen csinál. “Ha egy gyerek elkezd egy játék iránt érdeklődni, ő maga dönti el, hogy meddig fog valóban arra az egy dologra koncentrálni. Azonban, ha a szülő is becsatlakozik, sokkal valószínűbb, hogy tovább lesz képes fenntartani az érdeklődését.”
Miért fontos, hogy mennyi ideig képes a gyerek egy dologra figyelni?
Az időtartam hossza, amit egy kisgyermek egy dologra koncentrálással képes tölteni, hatással van az agyának későbbi fejlődésére. Ha ez az idő hosszabb egy gyereknél, az segíti őt az önszabályozásban, míg ha ezzel gondjai vannak, az a későbbi figyelemzavar kialakulását jelezheti. “Ez pont olyan, mint ha össze akarnánk hasonlítani, hogy milyen, ha zavartalanul sokáig alhatunk, azzal, hogy hogyan érezzük magunkat, ha sok rövid szundikálást iktathatunk be a nap folyamán” – mondja Yu. “Akkor is, ha a kettő valójában ugyanolyan mennyiségű alvást jelent, a minősége sokkal jobb lesz az alvásunknak akkor, ha hosszabb ideig vagyunk képesek pihenni.”
A koncentrációs képességnek az iskolában is fontos szerepe lesz. “Amíg kicsi egy gyerek, normális, hogy időnként gondjai akadnak a hosszabb ideig egy dologra történő fókuszálással, ám ahogy növekszik és fejlődik, egyre javul ez a képessége is. A fenntartott figyelem összefügg a mélyebb információfeldolgozással és kutatások is igazolják, hogy a kisgyermekkori jobb koncentrációs képesség a későbbi kognitív képességek fejlődését (pl. problémamegoldás) is előre jelezheti.”
Tehát a szülők döntése, hogy valóban figyelnek-e a gyerekükre közös játék közben, és nem hagyják magukat elcsábítani a telefonjuk által. “Óriási különbség van ugyanis aközött, hogy pusztán egy szobában vagyunk a gyerekkel, vagy együtt vagyunk, és aktívan rá is figyelünk. Több kutatásunk is bizonyította, hogy már egy hatperces ilyen kizárólagos figyelmi periódus is drámai hatással van a gyerekekre – tehát el lehet gondolkodni azon, hogy mekkora különbségek lehetnek később az olyan gyerekek között, akikre száz százalékos figyelmet fordítottak a szüleik és azok között, akiknek ebben nem volt részük.”
Amikor valóban a gyerekünkkel töltjük az időnket, próbáljunk meg tényleg rá és csakis rá koncentrálni. Hagyjuk a mobilunkat egy másik szobában, vagy halkítsuk le (ne is vibráljon), így nem fog kizökkenteni minket a pittyegés, ha sms-t vagy emailt kapunk. Inkább alakítsuk úgy a napunkat, hogy legyenek időszakok (pl. a kicsi alvásidejében), amikor kedvünkre mobilozhatunk. Ha érezzük, hogy játék közben lankadna a figyelmünk, legyen a tarsolyunkban néhány szuper játék, amivel a saját és a gyerek érdeklődését is újra felkelthetjük. “A hatékony nevelés egyik módja, hogy igyekszünk megérezni, hogy mi érdekli a gyerekünket, figyeljük őt, hagyjuk vezetni, és mi csak bekapcsolódunk abba, ami őt éppen abban a pillanatban leköti.
Most már tudjuk, hogy milyen jótékony következményei vannak, ha próbálunk minden idegszálunkkal a gyerekünkre koncentrálni, és nem hagyjuk magunkat holmi Facebook poszt által eltéríteni. A döntés a mi kezünkben van” – mondja Yu.
A cikk forrása itt található.
Kapcsolódó cikkeink:
– Figyelemzavart okozhat a tévézés
– Gyermekkori figyelemzavar és hiperaktivitás
Kapcsolódó cikkek
