Úgy tűnik, a súlynövekedési görbék, táplálkozási ajánlások és egyebek közepette sokszor a legfontosabbról feledkezünk meg: a gyerek valódi igényeiről. Sok kérdés merülhet fel bennünk a hétköznapok során: csillapítsuk a lázat vagy ne?
Erőszakoljunk bele még egy kis tejet – vagy ő tudja, mennyit kíván enni? És amennyit eszik, az elég-e neki? És ha beteg lesz, és kórházba tanácsolják? Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint a gyereknek – mint minden embernek – alapvető joga az elérhető legjobb orvosi ellátás.
Ennek fényében csak akkor kerüljön kórházba, ha olyan ellátásra van szüksége, amely otthon vagy úgynevezett nappali kórház keretein belül nem biztosítható. A kórházban ápolt, tizennégy éven aluli gyereknek a magyar egészségügyi törvény értelmében joga van ahhoz, hogy szüleit maga mellett tudhassa. Továbbá az is jogában áll, hogy a vizsgálatok során együtt lehessenek, és felkészülhessenek a kezeléssel járó kellemetlenségekre.
Napjainkban a legtöbb gyerekeket ápoló kórházban teljesíthetetlen követelmény, hogy a kicsinek állapotától és életkorától függően legyen lehetősége játszani, pihenni és tanulni. Ehhez megfelelően tervezett és felszerelt környezetre, speciálisan képzett személyzetre lenne szükség. Elvárható a tapintatos és megértő kezelés. Az egészségügyről szóló törvény azt is kimondja, hogy csak akkor és annyi ideig legyünk kórházban, amikor és ameddig az mindenképpen szükséges. E jogok gyakorlása sok esetben, sok helyen és sokak számára nehézségekbe ütközik.
A gyakorlati megvalósulást jelentő szobák, pótágyak és a kapcsolódó beruházások költségeit ugyanis az Egészségbiztosítási Pénztár nem támogatja. A kórházaknak és klinikáknak maguknak, saját anyagi forrásaikból kell megteremteniük az ehhez szükséges pénzeszközöket.
Jogok a kórházban
A Szószóló Betegjogi Tanácsadó Központ (tel.: 209-0668) megjelentetett egy gyerekeknek szóló kiadványt, melynek címe: Nekem is vannak jogaim!? Az alapítvány a szórólappal próbálja tájékoztatni a szülőket és az idősebb gyerekeket arról, hogy egészségügyi ellátásuk során milyen jogok illetik meg őket.
– Jogunk van ahhoz, hogy gyerekünk kezelését és gondozását elmagyarázzák, arra vonatkozóan kérdéseket tegyünk fel, és válaszokat is kapjunk.
– A kezeléssel kapcsolatban kifejthetjük véleményünket, kifogást emelhetünk. Ha nem kapunk megnyugtató vagy kielégítő választ, rendelkezésünkre áll a betegjogi képviselő, aki a kórház és a beteg közti kapcsolattartásra hivatott személy.
Drága együttlét
A legtöbb kisgyerek – nem is beszélve a nagyobbacska csecsemőről – megrémül, ha kórházba, gyökeresen új környezetbe kerül, és ráadásul szülei is eltűnnek a szeme elől. Ez természetesen nem csak a szoptatott gyerekekre igaz, mégis általános gyakorlat, hogy csak a szoptató anyáknak engedélyezik, hogy éjszakára térítésmentesen a kórházban maradhassanak a kicsivel. Holott a kérdés jóval bonyolultabb annál a megközelítésnél, hogy a tejet termelő mellet nem tudom másnak a mellkasára csatolni, míg a cumisüveget bárki odaadhatja a csecsemőnek.
Minél kisebb a gyerek, annál jobban megviseli, ha az addig biztosnak hitt pont eltűnik az életéből. Ezért, ha valóban elkerülhetetlen a kórházi ápolás, akkor a gyerek érzelmi szükségleteinek kielégítése, a szülő jelenlétének biztosítása éppen olyan fontos, mint a testi jóllét. A hospitalizációs (azaz a kórházi ápolási) folyamat során elválasztási stressz éri a gyerekeket, melyre ők háromlépcsős reakcióval “válaszolnak”. Első lépésben ösztönös tiltakozás lép fel, ezt követi a reményvesztettség állapota, majd a kórházi személyzettel való együttműködés megtagadása.
Árak és lehetőségek
– A Heim Pál Gyermekkórházban minden szülőnek lehetősége van arra, hogy széken ülve éjjel-nappal gyereke ágya mellett maradjon. Az intenzív osztályon is csak egy ágyat tudnak beállítani a legsúlyosabb állapotban lévő gyerek szüleinek. A kórház fenntartásában – néhány utcányira – ingyenes anyaotthon működik, melyet azonban csak vidéki, szoptató anyák vehetnek igénybe. A kórház belgyógyászatán két fizetős szoba áll rendelkezésre naponta 5000 Ft térítésért, míg a sebészeten és a gégészeten két-két olyan szoba van, melyet naponta 2000 Ft-ért lehet igénybe venni.
– A Madarász utcai gyermekkórházban széken ülve éjjel-nappal gyerekek mellett maradhat a szülő. Kempingágyat napi 800, fotelágyat napi 1200 forintért bocsátanak az anya rendelkezésére, ez szoptató anyáknak, tumoros beteg szülőjének, vagy gondozásra szoruló fogyatékos gyerek szülőjének ingyenes. Külön szoba igénybevételéért a gégészeten 4800, a belosztályon 5400, a csecsemőosztályon 3600 forintot kell fizetni éjszakánként. Ha a szobába két anya kerül a gyerekekkel, akkor a költség megoszlik közöttük. A csecsemőosztályon egy összkomfortos szoba is rendelkezésre áll teljes ellátással napi 9600 forintért.
– A Budai Gyermekkórház úgynevezett hotelszolgáltatást működtet, mely az első napon 3000 Ft-ba, majd naponként 2500 Ft-ba kerül. Ha valamennyi “hotelszoba” foglalt, megvizsgálják, hogy egy szabad kórteremben tudnak-e pihenési lehetőséget biztosítani a szülőnek.
– A Pécsi Gyermekgyógyászati Klinikán tizenhat személyes szállást működtet a Beteg Újszülöttekért Alapítvány, melynek igénybevételéért napi 600 Ft térítést kérnek a szülőtől. Ugyanitt a hematológiai, onkológiai betegek hozzátartozói részére nyolc-tíz férőhelyes ingyenes szülőszállás működik, melyet a Pécs Normandia Lion’s Club üzemeltet.
– A debreceni gyermekklinikán a kórház azt biztosítja a szülőknek, hogy matracon vagy széken éjjel-nappal a gyerek mellett maradhatnak. A tizenkét férőhelyes kismamaszállót elsősorban a távol lakó betegek szülei vehetik igénybe – teljes ellátással, térítésmentesen.
(Összeállításunk a teljesség igénye nélkül készült.)
Csak kórházban
Tünetek, amelyek feltétlenül szükségessé teszik a kórházi kezelést:
Vitás helyzetben
Előfordul, hogy különböző okoknál fogva a szülő nem bízik meg a kórházi ápolásban, nem ért egyet a gyógykezelés módjával, vagy csak egyszerűen nem hajlandó magára hagyni a gyerekét. Mit tehet ilyenkor? Távozhat a kicsivel együtt, saját felelősségére? A gyerek alkotmányban rögzített állampolgári joga az egészséghez való jog, és ennek érvényesülése nem függhet a szülőtől.
A kivizsgálást, kórházi kezelést javasoló orvos a gyerek egészségügyi szükségleteit illetően szakember, vagyis jogosult arra, hogy megítélje a kezelés módját. Ha a szülő nem ért egyet a javaslattal, másik szakember véleményét is kérheti, illetve dönthet úgy, hogy egy másik egészségügyi intézményben veszi igénybe a gyógykezelést.
Mindez természetesen csak akkor érvényes, ha a gyerek nincs közvetlen életveszélyben és szállítható, az esetek döntő többségében azonban szerencsére ez a helyzet. Kruppos roham, tüdőgyulladás és húgyúti fertőzés esetén – legalább a fővárosban – válogathatunk, hová fordulunk a beteg gyerekkel.
Zárszóként idekívánkozik, hogy a szülő bizony nincs könnyű helyzetben, ha ellenszegül: honnan tudhatná, hogy az ellentétesen vélekedő szakemberek közül kinek van igaza? Tanulmányozhatja a szakirodalmat, keresgélhet az interneten vagy hallgathat megérzéseire, a döntés joga és felelőssége mégis az övé.
(A cikk a 2007-es állapotot tükrözi).
Ezek is érdekelhetnek:
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
